Infostart.hu
eur:
387.68
usd:
330.63
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a szövetség védelmi minisztereinek találkozóját megelőzően Brüsszelben 2023. június 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Virginia Mayo

Jens Stoltenberg: Törökország hamar rábólinthat a svédek csatlakozására

Recep Tayyip Erdogan döntése összhangban van a júliusi vilniusi csúcson született megállapodással, és Svédország is teljesítette vállalásait, mondta a főtitkár. Egy korábbi üzenetéből az is ismert, mikor lehetnek várakozásai szerint NATO-tagok a svédek.

Jens Stoltenberg főtitkár kedden Stockholmban találkozott Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel, hogy megvitassa Svédország NATO-csatlakozásának véglegesítését. A főtitkár üdvözölte Recep Tayyip Erdogan török elnök azon döntését, hogy a csatlakozási jegyzőkönyvet a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztette.

"A ratifikációs dokumentumok benyújtását követően most a török parlament gyors ratifikációjára számítok" – mondta a NATO főtitkára a találkozón. Kiemelte, hogy a török döntés összhangban van a júliusi vilniusi csúcson született megállapodással, és hangsúlyozta, hogy Svédország is teljesítette vállalásait: módosította alkotmányát, megváltoztatta törvényeit, kibővítette a terrorizmus elleni együttműködést, és újraindította a fegyverexportot Törökország felé.

"Örülök, hogy sikerült kezelnünk Törökország jogos biztonsági aggályait oly módon, hogy Svédország tagsága előrehaladjon. Várom, hogy a közeljövőben NATO-tagként üdvözölhessem Svédországot" – mondta.

Arra vonatkozóan, hogy milyen határidőre gondolhatott Jens Stoltenberg, a lapok felidézik: a főtitkár a múlt héten levelet küldött az összes NATO-tagországnak, amelyben közölte, hogy

Svédországnak legkésőbb a NATO külügyminisztereinek november 28-29-re tervezett találkozójáig taggá kell válnia.

Az információ egy svéd kormányzati képviselőtől származik, azóta Brüsszelből több diplomata is megerősítette.

Jens Stoltenberg a svéd miniszterelnökkel folytatott találkozója után megjegyezte, hogy a NATO ismét elkötelezte magát a terrorizmus elleni küzdelem mellett a többi között akciótervének frissítésével és egy főtitkárhelyettes kinevezésével, aki a terrorizmus elleni küzdelemért felelős különleges koordinátor lesz.

A főtitkár arra is kitért, hogy átbeszélték a svéd miniszterelnökkel a közel-keleti helyzetet és Izrael válaszát a Hamász által indított terrortámadásra. "Izraelnek joga van megvédeni magát a nemzetközi joggal összhangban" – tette hozzá a főtitkár.

A két vezető a Balti-tenger kritikus infrastruktúrájában a közelmúltban okozott károkról is beszélt. A szövetségesek és Svédország együtt dolgoznak a tények megállapításán, a NATO pedig erősíti jelenlétét a térségben" – mondta Jens Stoltenberg.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×