Infostart.hu
eur:
385.69
usd:
331.2
bux:
119358.26
2026. január 14. szerda Bódog
Frank-Walter Steinmeier német államfő beszédet mond, miután a 736 fős parlament és az annak tagjaival megegyező létszámú tartományi képviselők újraválasztották a szövetségi gyűlésben Berlinben 2022. február 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA Pool/Adam Berry

Német államfő: a zsidó élet védelme az állam felelőssége, de a polgárok kötelessége is

Több mint tízezren gyűltek össze vasárnap délután Berlin szívében a Brandenburgi kapunál, hogy kifejezzék szolidaritásukat a Hamász iszlamista terrorszervezet által megtámadott Izraellel, és tiltakozzanak az antiszemitizmus ellen. A rendezvény fő szónoka Frank-Walter Steinmeier német államfő volt, de felszólaltak a politikai pártok, különböző egyházak, valamint civil szervezetek képviselői. Részt vett a nagygyűlésen a Hamász által elhurcolt német túszok több hozzátartozója is.

Az elmúlt napok palesztinbarát, a Hamásszal rokonszenvező, több esetben erőszakba torkolló, Berlinben és más német városokban tartott tüntetései nyomán a mostani volt az első nagygyűlés, amely - mint az államfő is utalt rá - a német társadalom összefogását demonstrálta az antiszemitizmus ellen.

Frank-Walter Steinmeier az országot a zsidó élet védelmére szólította fel.

Ez a védelem az állam felelőssége, de egyben polgári kötelesség is - jelentette ki az elnök.

"Kérek mindenkit, hogy vállalja ezt a kötelességet" - hangsúlyozta a szövetségi köztársaság elnöke.

Megengedhetetlen, hogy Németországban ma a zsidók ismét félnek - fogalmazott Steinmeier, utalva az elmúlt napok különböző antiszemita zavargásaira.

Elviselhetetlen, hogy ma a zsidó szülők nem merik iskolába küldeni gyermekeiket, mint ahogy az is, hogy a berlini holokauszt-emlékművet a rendőrségnek kell megvédenie.

Minden egyes támadás a zsidók és a zsidó intézmények ellen szégyen Németország számára

- jelentette ki.

Az utcákon megnyilvánuló antiszemitizmust olyan vörös vonalnak nevezte, amelyet nem szabad átlépni - hangsúlyozta a német államfő.

Beszédében kiemelte, hogy a Hamász által Izrael ellen elkövetett terrortámadások, az azokról tanúskodó hírek és képek mély fájdalmat okoznak Németországban is.

A terrortámadás után semmi sem lesz ugyanaz, mint volt Izrael népe és miden zsidó számára.

"A soá vége óta soha nem gyilkoltak meg ennyi zsidót"

- hangsúlyozta.

"Mindenkinek, aki Németországban él, tudnia kell Auschwitzról, és vállalnia kell azt a felelősséget, amelyet ez országunk számára jelent" - jelentette ki beszédében Frank-Walter Steinmeier.

Ezt olyan kötelességnek nevezte, amely mindenki számára érvényes, tekintet nélkül politikai nézeteire.

"Mutassuk meg, hogy Németországban a zsidó, a keresztény, a muszlim és az arab gyökerekkel rendelkező emberek tudnak és akarnak is békésen együtt élni"

- folytatta Steinmeier.

Izraelnek joga van megvédeni magát a terrorral szemben, Németország pedig Izrael oldalán áll - tette hozzá.

A fogvatartott német túszok hozzátartozóihoz fordulva hangsúlyozta, hogy mindent megtesznek a kiszabadításukért.

Korábbi értesülések szerint mintegy húsz német túsz van a Hamász fogságában, akik kimenekítéséért a napokban a térségben már erőfeszítéseket tett Olaf Scholz kancellár, valamint Annalena Baerbock külügyminiszter is.

Az első becslések mintegy tízezer résztvevőről szóltak, a rendezők szerint azonban húszezernél is többen gyűltek össze, hogy tiltakozzanak az antiszemitizmus ellen. A tüntetők izraeli zászlókat tartottak a magasba, plakátjaikon pedig a zsidók elleni terror beszüntetését követelték.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×