eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Vlagyimir Putyin orosz elnök részt vesz az Orosz Energiahét nevű nemzetközi konferencián Moszkvában 2023. október 11-én.
Nyitókép: Krisztyina Kormilicina

Szakértő: az Egyesült Államok szintjére lépett Oroszország az "eszkalációs lépcsőn"

Bendarzsevszkij Anton posztszovjet térségi szakértő az InfoRádió megkeresésére lefordította Moszkva minapi lépését, amely szerint az orosz parlament alsóháza megszavazta az átfogó atomcsendegyezmény ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslatot. "Visszaléptek arra a szintre, amelyen az Egyesült Államok van" – mondta.

Mint az Infostart is hírül adta, megszavazta az átfogó atomcsendegyezmény ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslatot az orosz parlament alsóháza. A visszavonás kérdését korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök vetette fel.

Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint a lépés nyomásgyakorlás a Nyugat felé.

"Fontos hangsúlyozni, hogy

egyelőre nem mondják fel az atomcsendegyezményt, lehet, hogy ez a pillanat is el fog jönni, reméljük nem.

Most amiről szavaztak, az az, hogy a ratifikációt vonják vissza" – tette világossá.

Két atomcsendegyezmény létezik. Az 1963-as részleges atomcsendegyezmény, amely "lényegében megtiltott minden felszín feletti és légköri nukleáris robbantást, fegyverek tesztjét azoknak az országoknak, akik ezt aláírták". 1996-ban fogadták el a teljes értékű atomcsendegyezmény, amely arra irányult, hogy minden lehetséges tesztet betiltsanak, ugyanis az 1963-as egyezményt aláírok számára még nyitva állt a földfelszín alatti robbantások lehetősége, ezzel rendszeresen éltek is. "Több mint 170 ország írta alá végül, de a világ országainak nagy része nem is rendelkezik atomfegyverekkel, ezeknek könnyebb is aláírni" – mutatott rá Bendarzsevszkij Anton, hozzátéve, Kína, India és Pakisztán például nem írta alá, míg Oroszország mindkettőt.

Az orosz aláírással kapcsolatban viszont "egy kis érdekességet" elmondott. "Elfogadta és ratifikálta is az egyezményt, teljes mértékben vállalva a betartását, ezzel szemben a hidegháborús ellenfél, Egyesült Államok elfogadta, de nem ratifikálta, tehát a Kongresszus nem írta alá a megállapodás létrejöttét" – nyomatékosította.

Emlékeztetett rá, például Franciaország 1991 óta nem végzett nukleáris robbantásokat, de a Szovjetunió összeomlása után már Oroszország sem, ami viszont szintén figyelemreméltó, hogy az Egyesült Államok sem, méghozzá 1992 óta.

"Észak-Korea az egyik kivétel, amely az elmúlt húsz évben hat nukleáris robbantást is végzett, tehát ők egyértelműen az élen járnak ebben a folyamatban" – jegyezte meg.

Az orosz lépésről úgy vélekedett, nem feltétlenül azt jelenti, hogy Oroszország valamilyen robbantásra készül, inkább politikai nyomásgyakorlás, jelzés, "visszaléptek arra a szintre, amelyen az Egyesült Államok van".

"Lehet persze továbbmenni az eszkalációs gondolkodásban:

jelzés, ha a Nyugat tovább támogatja Ukrajnát, tovább szankcionálja Oroszországot, akkor haladnak tovább az eszkalációs lépcsőn,

akár nukleáris kísérleteket is végezhetnek a jövőben" – ecsetelte Bendarzsevszkij Anton.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×