eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke (k) távozik egy varsói szavazóhelyiségből, miután szavazott a lengyel parlamenti választásokon 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Itt vannak az első lengyel exit poll eredmények

Lengyelországban parlamenti választásokat rendeztek vasárnap, a tét az volt, hogy jobboldali párt marad-e hatalmon. A referendummal együtt egy népszavazást is lebonyolítottak.

A PAP állami hírügynökség közölte az Ipsos által a lengyel nemzeti televízió, a TVP és a nagyobb magáncsatornák számára készített exit poll felmérés eredményét (a szavazás 21 órakor zárult, a szavazóhelyiségekből kilépőket kérdező felmérés 20 órakor).

Eszerint a várható szavazati arányok:

  • PiS (Jog és Igazságosság - jelenleg kormányon): 36,8 százalék (ez 200 mandátumot jelent)
  • Polgári Koalíció (fő ellenzéki erő, KO): 31,6 százalék (163 mandátum)
  • Nowa Lewica (Új Baloldal): 8,6 százalék (30 mandátum)
  • Trzecia Droga (Harmadik Út): 13,6 százalék (55 mandátum)
  • Konfederacja (Konföderáció; nemzeti radikális és az újliberális pártok szövetsége): 6,2 százalék (12 mandátum)

Ez azt jelenti, hogy a jelenleg kormányzó PiS nagyjából öt százalékot verhetett a fő ellenfélnek tekintett, Donald Tusk vezette KO-ra. Ám mivel a 460 fős szejmben 231 képviselőre van szükség a kormányalakításhoz, a PiS-Konföderáció koalíciónak nem lenne meg a többsége. Mindenesetre ők fognak kormányalakítási megbízást kapni Andrzej Duda államfőtől.

Az lesz a nagy kérdés, hogy melyik formáció működne együtt a Jaroslaw Kaczynski vezette párttal,

előzetesen ugyanis a legtöbb párt nem mutatott hajlandóságot erre.

A számítások szerint egyébként ilyen eredmény mellett egy "ellenzéki" KO-Lewica-Harmadik Út hármas összefogás kormányképes lehetne.

Sokan elmentek szavazni: a részvételi arány már délben is magasabb volt, mint a legutóbbi választásokon, 17 órára a különbség még nagyobb arányú lett. Az Ipsos exit pollja szerint végül a választók 72,9 százaléka adhatta le a voksát, vagyis akár jócskán meg is dőlhetett 1989-es választások rekordja (62,7 százalékos részvételi arány az első fordulóban).

Mindazonáltal már néhányszor bebizonyosodott, hogy nem lehet teljes mértékben következtetni az exit poll felmérések eredményeiből a végleges szavazati arányokra.

A hivatalos eredményeket várhatóan kedden teszik közzé.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×