Infostart.hu
eur:
379.18
usd:
321.63
bux:
131260.81
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke (k) távozik egy varsói szavazóhelyiségből, miután szavazott a lengyel parlamenti választásokon 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Itt vannak az első lengyel exit poll eredmények

Lengyelországban parlamenti választásokat rendeztek vasárnap, a tét az volt, hogy jobboldali párt marad-e hatalmon. A referendummal együtt egy népszavazást is lebonyolítottak.

A PAP állami hírügynökség közölte az Ipsos által a lengyel nemzeti televízió, a TVP és a nagyobb magáncsatornák számára készített exit poll felmérés eredményét (a szavazás 21 órakor zárult, a szavazóhelyiségekből kilépőket kérdező felmérés 20 órakor).

Eszerint a várható szavazati arányok:

  • PiS (Jog és Igazságosság - jelenleg kormányon): 36,8 százalék (ez 200 mandátumot jelent)
  • Polgári Koalíció (fő ellenzéki erő, KO): 31,6 százalék (163 mandátum)
  • Nowa Lewica (Új Baloldal): 8,6 százalék (30 mandátum)
  • Trzecia Droga (Harmadik Út): 13,6 százalék (55 mandátum)
  • Konfederacja (Konföderáció; nemzeti radikális és az újliberális pártok szövetsége): 6,2 százalék (12 mandátum)

Ez azt jelenti, hogy a jelenleg kormányzó PiS nagyjából öt százalékot verhetett a fő ellenfélnek tekintett, Donald Tusk vezette KO-ra. Ám mivel a 460 fős szejmben 231 képviselőre van szükség a kormányalakításhoz, a PiS-Konföderáció koalíciónak nem lenne meg a többsége. Mindenesetre ők fognak kormányalakítási megbízást kapni Andrzej Duda államfőtől.

Az lesz a nagy kérdés, hogy melyik formáció működne együtt a Jaroslaw Kaczynski vezette párttal,

előzetesen ugyanis a legtöbb párt nem mutatott hajlandóságot erre.

A számítások szerint egyébként ilyen eredmény mellett egy "ellenzéki" KO-Lewica-Harmadik Út hármas összefogás kormányképes lehetne.

Sokan elmentek szavazni: a részvételi arány már délben is magasabb volt, mint a legutóbbi választásokon, 17 órára a különbség még nagyobb arányú lett. Az Ipsos exit pollja szerint végül a választók 72,9 százaléka adhatta le a voksát, vagyis akár jócskán meg is dőlhetett 1989-es választások rekordja (62,7 százalékos részvételi arány az első fordulóban).

Mindazonáltal már néhányszor bebizonyosodott, hogy nem lehet teljes mértékben következtetni az exit poll felmérések eredményeiből a végleges szavazati arányokra.

A hivatalos eredményeket várhatóan kedden teszik közzé.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×