A szlovákiai választások végeredményének kihirdetését követően több verzió is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy milyen kormány állhat fel a szomszédos országban, Tárnok Balázs szerint azonban már a Smer győzelmének hivatalossá válásakor nyilvánvaló volt a legtöbb elemző számára, hogy egyetlen kormánykoalíció megalakulására van reális esély. Hozzátette: nem voltak és jelenleg sincsenek olyan kibékíthetetlen ellentétek a szóba jöhető koalíciós partnerek között, amelyek megakadályozhatták volna azt, hogy Robert Fico kerülhessen újra a kormányfői tisztségbe.

A sikeres egyeztetéseket követően a Robert Fico vezette Smer, Peter Pellegrini pártja, a Hlas, valamint az Andrej Danko által irányított Szlovák Nemzeti Párt, az SNS alkotja majd az új szlovák kormánykoalíciót. A pártok abban is megállapodtak, hogy a választásokat megnyerő Smer nevezheti ki a miniszterelnököt és jó eséllyel hat minisztériumot kapnak. Az intézetvezető tájékoztatása szerint a Hlashoz várhatóan hét tárca kerül és ők jelölhetik ki, hogy ki legyen a házelnök. Utóbbi poszt legfőbb várományosa Peter Pellegrini, miután Robert Fico korábban többször is deklarálta: két korábbi miniszterelnök nem fér meg egy kormányban. A kormánykoalíció harmadik tagja, az SNS feltehetően három minisztériumot irányíthat majd.

Tárnok Balázs azt szűrte le a tárgyalásokból, hogy a Hlas nagyon eredményesen lépett fel,

elérte a legfőbb céljait, hiszen eggyel több miniszteri pozíciót kap a választáson győztes Smerhez képest

annak ellenére, hogy Peter Pellegrini pártja csak a harmadik helyen zárt a voksoláson. Ugyanakkor Robert Fico és a Smer is örülhet, hiszen előbbi lesz a kormányfő, Pellegrini pedig nem kerül be a kabinetbe.

A szakértő közölte: az új kormánykoalíció nagyon fogadkozik, hogy stabilitást, megnyugvást hoz és az embereket leginkább foglalkoztató problémákra összpontosít majd.

Mi lesz a Szövetséggel?

A szlovákiai magyarok egységpártja, a Szövetség 130 ezer szavazatot szerzett a parlamenti választáson, ami 20 ezerrel több voks annál, mint amennyit az előző, 2020-as választáson elért az akkori etnikai párt, de ez a szavazatmennyiség ezúttal sem volt elegendő ahhoz, hogy átlépjék a parlamenti küszöböt. „Egyelőre úgy látszik, nem következnek be nagy horderejű változások a szlovákiai magyar párt háza táján, ugyanakkor a szükséges plenáris üléseket még nem valósították meg a Szövetségben sem” – fogalmazott az elemző.

Fico és a szimbolikus politizálás

Robert Fico a kampány során jelentős külpolitikai irányváltást harangozott be. Azt mondta akkor, vannak azonban olyan alapvetések, amelyeken nem kíván változtatni semmilyen nyomásra, ilyen fundamentum az EU-s és a NATO-tagság. Azt is előrebocsátotta, hogy bizonyos kérdésekben sokkal élesebb hangot fog megütni az európai, nemzetközi partnereivel szemben. Tárnok Balázs emlékeztetett: Robert Fico a választás előtt „hangsúlyosan oroszbarát és nyugatellenes kampányt folytatott, lényegében részben ennek köszönheti azt, hogy végül nyert.”

Az intézetvezető úgy véli, Fico nem mehet szembe teljesen a korábbi megnyilvánulásaival és ígéreteivel, bizonyos keretek és határok között folytatnia kell ezt a fajta gesztuspolitizálást. Tárnok Balázs ugyanakkor kiemelte, hogy az egyik legfőbb szövetséges, a Hlas alapvetően egy nyugati orientáltságú párt, így jelenleg számos nyitott kérdés van még Szlovákia külpolitikáját illetően. Egyelőre még az sem ismert, melyik párt adja majd az új külügyminisztert.

„Az eddigi megnyilatkozásokból arra lehet következtetni, hogy nagy horderejű külpolitikai irányváltás nem fog bekövetkezni a gyakorlatban, azaz a külpolitikai és szakpolitikai döntések terén nem lesznek nagy változások”

– fejtegette a szakértő.

„Javulhatnak a magyar–szlovák kormányközi kapcsolatok”

Tárnok Balázs a magyar–szlovák kormányközi viszony lehetséges alakulásáról azt mondta, hogy Robert Fico visszatérése minden bizonnyal pozitív változásokat eredményez. Mint fogalmazott, Szlovákiában az elmúlt három évben „káoszkormányzás uralkodott” és a korábbi kormánykoalíción belül számos alkalommal megjelentek „Magyarországot és a szlovákiai magyarokat kritizáló hangok.” Emiatt nem volt felhőtlen a viszony és az együttműködés a két ország vezetése között.

Az elemző meglátása szerint a Fico-kormány hivatalba lépésével a kormányok közötti viszony javulni fog, ugyanakkor az nem várható, hogy „a szlovákiai magyarokat sújtó jogbéli hátrányokat, jogfosztásokat helyreállítaná az új szlovák kabinet.

A Fico-kormány nem különösebben fog kedvezni a Szlovákiában élő magyaroknak, vagyis nem várható pozitív elmozdulás a kisebbségi kérdésben.”

Robert Fico korábban kiemelte, hogy számára prioritás a Visegrádi Együttműködés megerősítése. Ezzel kapcsolatban Tárnok Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt másfél évben a V4-ek körül kialakult nehézségeket, konfliktusokat főleg a lengyel–magyar viszonyban jelentkező problémák okozták, melyeket az ukrajnai háborúval kapcsolatos eltérő politikai állásfoglalás robbantott ki.

Hozzátette: a Visegrádi Együttműködés jövőjével és a tagállamok közötti hatékonyabb együttműködéssel kapcsolatosan csak az október 15-ei lengyelországi parlamenti választás után lehet majd tisztább képet kapni. Szerinte sok függ attól, miként rajzolódnak majd ki az erőviszonyok Lengyelországban, relevánsan ez határozhatja meg a V4-ek közötti kapcsolatok alakulását.