Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Rendőrök elfogott határsértőket őriznek Ásotthalom térségében 2015. szeptember 18-án. A Készenléti Rendőrség munkatársai tizenöt pakisztáni és egy líbiai férfit fogtak el az ásotthalmi átkelő közelében kora délután, a migránsokat embercsempész vezette el a magyar-szerb határhoz.
Nyitókép: MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Szijjártó Péter fontos kérdést magyarázott el migránsügyben

A nemzetközi közösségnek végre egyértelmű különbséget kell tennie menekültek és migránsok között, ez segítené a bevándorlási válság megoldását világszerte - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Genfben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) végrehajtó bizottsági ülésén kiemelte, hogy Magyarország kettős biztonsági kihívással néz szembe: keletről a szomszédos Ukrajnában dúló háború minden súlyos következményével, délről pedig az egyre erősödő illegális migrációs nyomással.

Szavai szerint hazánk esete példázza, hogy milyen fontos különbséget tenni a menekültek és migránsok között, ami ha végre megtörténik, nagy segítség lehet a bevándorlási válság megoldásában világszerte.

Leszögezte, hogy ezen distinkció alapja a nemzetközi jog, amelynek értelmében ha valaki menekülésre kényszerül, akkor joga van ideiglenesen az első biztonságos országban maradni, azonban nincsen joga akár tucatnyi biztonságos államon keresztülmenni, amíg el nem éri az általa kiválasztott helyet.

"A nemzetközi jog csak az első biztonságos országról szól, és nem szól a másodikról, a harmadikról vagy a tizedikről"

- fogalmazott.

Szijjártó Péter a felszólalásában tökéletes példának nevezte ezen szempontból Magyarországot, ahova több mint egymillióan érkeztek Ukrajnából a háború kezdete óta, és minden menekült számára egyenlő hozzáférést biztosítottak az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, illetve segítik a munkába állásukat.

Ezzel szemben - mint mondta - ami a déli határon zajlik, az "botrányos", minthogy az oda érkezők már több biztonságos országon is átkeltek a nemzetközi jog megsértésével, így tehát ők nem is tekinthetők menekültek. Ráadásul illegálisan át akarnak lépni a magyar határon is, ami bűncselekmény - tudatta, arra is kitérve, hogy tavaly mintegy 275 ezer, idén eddig pedig 150 ezer illegális határátlépési kísérletet regisztráltak.

Továbbá "botrányosnak" minősítette, hogy egyes migránsok és embercsempészek mostanra automata fegyverekkel szerelkeztek fel, s nem csak egymásra, hanem a határőrökre is több esetben rálőttek. "Ez elfogadhatatlan, nem tolerálható, ahogy az sem, hogy egyes politikusok szerint ezt el kellene tűrnünk" - jelentette ki.

A miniszter úgy vélte, hogy Európában ezeket a bevándorlóhullámokat többnyire azok az intézkedések fűtik, amelyek bátorítják az érintettek útnak indulását, táplálják az embercsempészek üzleti modelljét és azon joguk feladására kényszerítenek szuverén országokat, hogy maguk hozzanak döntést arról, ki léphet a területekre és ki nem.

Végül arra figyelmeztetett, hogy a kötelező elosztására vonatkozó kvóták támogatói az Európai Uniót egyfajta mágnessé tennék a migránsok számára.

"Világos különbséget kell tenni menekültek és migránsok között. Minden menekültet segítenünk kell, első biztonságos országként így is teszünk, de eközben meg kell állítanunk a migránsokat" - összegzett.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×