Infostart.hu
eur:
377.84
usd:
317.66
bux:
130054.15
2026. február 10. kedd Elvira
Vásárlók várakoznak hosszú sorban megrendelt iPhone 15-ös telefonjuk átvételére egy pekingi Apple-üzlet bejáratánál 2023. szeptember 22-én. Az Apple amerikai számítástechnikai cég ezen a napon megkezdi az az új iPhone 15-ös modellek (Plus, Pro és Pro Max) árusítását világszerte.
Nyitókép: MTI/EPA/Mark R. Cristino

Folytatódik az üzengetés Kína és Európa között

Az Európai Uniónak nem áll szándékában megszakítani a kapcsolatokat Kínával, bár lépéseket tesz gazdasági függőségek csökkentése és a kockázatoktól való mentesítése érdekében, de Peking sokat tehetne azért, hogy csökkentse e kockázat megítélését - jelentette ki az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tagja Kínában.

Valdis Dombrovskis a neves Csinghua Egyetemen tartott beszédében elmondta, hogy az EU és Kína között jelentős politikai és gazdasági ellentétek mutatkoznak, ami az eltávolodásukhoz vezethet.

Az EU régóta sérelmezi, hogy Kínában nem érvényesülnek az unióssal egyenlő vállalati feltételek, és az üzleti környezet átpolitizálódik, amiről Dombrovskis úgy vélte, hogy Kína nemzetbiztonsági és fejlesztési érdekeinek védelme érdekében hozott létre olyan üzleti környezetet, amely kevesebb átláthatóságot, a beszerzésekhez való egyenlőtlen hozzáférést, valamint diszkriminatív szabványokat és biztonsági követelményeket eredményez.

Példaként hozta a külkapcsolatokkal foglalkozó új törvényt és a kémkedés elleni törvény módosítását, amelyek miatt az európai vállalatoknak nehézséget okoz, hogy megértsék a kínai üzletfelekkel szembeni kötelezettségeiket. A külkapcsolati törvény a kínai nemzeti érdekeket sértő lépésekre figyelmeztet, míg a kémkedés elleni fellépést szabályozó törvény megtiltja a nemzetbiztonsággal kapcsolatos információk átadását. Azonban "kétértelműségük túl nagy teret enged az értelmezésnek" - mondta Dombrovskis a törvényekről, hozzátéve, hogy ezek csökkentik az üzleti bizalmat, és visszatarthatják az új beruházásokat Kínában.

Az EU vezetői aggodalmukat fejezték ki az unió Kínával szembeni növekvő kereskedelmi deficitje miatt is, amely tavaly elérte a 396 milliárd eurót.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben bejelentette, hogy vizsgálatot indít az elektromos járművek gyártóinak nyújtott kínai támogatások ügyében, mondván, hogy az olcsóbb kínai autók áradata torzítja az európai piacot.

A kínai kormány a vizsgálatot protekcionista lépésnek nevezte, annak célja szerinte az ellátási lánc torzítása, amire Dombrovskis úgy reagált, hogy az EU stratégiája nem protekcionista, hanem országsemleges.

Az Európai Bizottság kereskedelmi felelőse arról is beszélt, hogy a két fél közti távolságot fokozza Oroszország Ukrajna elleni háborúja, illetve az, ahogyan ebben a kérdésben Kína állást foglal.

Dombrovskis Pekingben gazdasági és kereskedelmi tárgyalásokat folytat mások mellett Ho Li-feng kínai miniszterelnök-helyettessel.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×