Infostart.hu
eur:
390.46
usd:
337.84
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Pingtung megye, 2016. augusztus 25.A tajvani hadsereg egyik F-16 Falcon típusú vadászbombázó repülőgépe a 32. alkalommal megrendezett Han Kuang (Kínai Dicsőség) fedőnevű hadgyakorlaton a dél-tajvani Pingtung megyében 2016. augusztus 25-én. (MTI/EPA/Ritchie B. Tongo)
Nyitókép: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo

Újabb ország, amelyik nem küld F-16-osokat Ukrajnának

Operatív szempontból nem lehetséges, hogy Belgium F-16-os vadászrepülőgépeket szállítson Ukrajnába - jelentette ki Ludivine Dedonder védelmi miniszter a Belga hírügynökségnek.

Dedonder azután nyilatkozott így, hogy Alexander de Croo szövetségi kormányfő csütörtökön bejelentette: a kormány megvizsgálja, át lehet-e engedni a vadászgépeket Ukrajnának. A miniszterelnök szerint minden lehetőséget meg kell vizsgálni, az is járható út, hogy Kijev csak kiképzéshez használja a repülőgépeket és nem harci bevetésekhez.

"Belgium azért nem tud F-16-osokat küldeni, mert nekünk is szükségünk van a repülőgépeinkre: a kiképzésekhez, valamint a Benelux államok és a balti államok légterének védelméhez" - szögezte le a védelmi miniszter.

Hangsúlyozta, hogy Belgium elsősorban saját lakossága biztonságáért felelős, továbbá a balti államokéért, amelyek nem rendelkeznek vadászgépekkel, de NATO-tagállamok, és közvetlen érzik az orosz fenyegetést.

"Nincs elvi problémám az F-16-osok Ukrajnába szállításával, de védelmi miniszterként kötelességem felelősségteljesnek lenni.

Nem gyengíthetem a védelmet, polgártársaink biztonságát és a műveleti képességeinket.

Ha egyesek ezeket kockára akarják tenni, az az ő felelősségük" - jelentette ki.

Hozzátette azt is, hogy a belgiumi F-16-os vadászgépeket fokozatosan korszerűbb F-35-ösökre cserélik, azonban a régebbi gépekre és azok alkatrészeire is szüksége lesz a haderőnek.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×