Infostart.hu
eur:
386.28
usd:
331.71
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond a Dana Hungary Kft. beruházásbejelentő sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. június 6-án. A Dana amerikai gépjárműalkatrész-gyártó körülbelül 36 milliárd forint értékű beruházása nyomán 300 új munkahely jön létre Győrben. A vállalat elektromos meghajtási egységeket és akkumulátorok hűtésére alkalmas termékeket fog gyártani már meglévő üzemében; az állam 6,6 milliárd forinttal támogatja a fejlesztést.MTI/Szigetváry Zsolt
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Szijjártó Péter a CNN-nek: Magyarország nem ismerte el Ukrajna egyetlen területének megszállását sem

A béke körülményei nem fognak javulni az orosz-ukrán konfliktusban - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a CNN-nek adott interjúban. A miniszter a közösségi oldalán megosztott videóban elmondta, itt az ideje az ukrajnai háború megállításának.

A Quest Means Business című műsorban az Ukrajna globális támogatásának csökkenésére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: az európai nemzeti parlamentekben és az Egyesült Államokban érzékelhető Ukrajna-fáradtság annak bizonyítéka, hogy a béke körülményei nem fognak javulni. Ez egy nagy vita Magyarország és azok között, akik nem gondolják, hogy a békének most kellene eljönnie, mondván, hogy a helyzetnek a harctéren kellen javulnia napról napra a béke szempontjából.

A rendezést illetően a tárcavezető a háború befejezését, az emberéletek mentését nevezte az első célnak, amely után tárgyalóasztalhoz kell ültetni az ukránokat és az oroszokat. Ez - jegyezte meg -

nem képzelhető el az Egyesült Államok nélkül, amely garantálhatja a béke fenntarthatóságát.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a területi integritást és a szuverenitást minden ország esetében tiszteletben kell tartani. Magyarország soha nem ismerte el Ukrajna egyetlen területének megszállását sem - hívta fel a figyelmet.

Meglátása szerint nemcsak Magyarország nemzeti érdeke, hanem minden európai ország érdeke, hogy ez a háború befejeződjön. "Mert ez a háború Európában zajlik, európai emberek halnak meg, európai infrastruktúrát rombolnak le" - fejtette ki, hozzátéve: "lehet, hogy ez máshogy néz ki az óceán túloldaláról, pár ezer kilométerrel távolabbról", onnan nézve ez geopolitika, de itt ez a mindennapi valóság.

"Látjuk azt, hogy szétszakadt családok érkeznek hozzánk, több mint egymillió menekültet fogadtunk be (...), már több mint ötezer ukrán gyereket írattak be iskolákba és óvodákba Magyarországon, akikkel nincs ott az édesapjuk, mert Ukrajnában maradtak, és reméljük, hogy még életben vannak. Tehát számunkra a háború a mindennapi valóság, a mindennapi szenvedés. Minden európai ember megfizeti az árát."

A miniszter kitért arra, hogy Magyarország energiaellátás szempontjából biztonságban van:

a gázszállítási útvonal már nem Ukrajnán halad keresztül Magyarországra,

mivel a gázt Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül szállítják, a Török Áramlat nevű néhány éve megépített gázvezetéken. Megjegyezte, az olaj ugyan Ukrajnán keresztül érkezik, és Ukrajna ötszörösére emelte a tranzitdíjat, ami "nem tisztességes", de Magyarország számára az ellátásbiztonság a legfontosabb.

Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök diplomáciai képességeiről kérdezték, a miniszter úgy válaszolt, ennek eldöntését az ukránokra érdemes bízni, mindenesetre az ukrán elnök az országáért harcol. Jelezte ugyanakkor: ha Ukrajna visszaadná az ukrajnai magyar kisebbség jogait, az megkönnyítené Magyarország hozzá való viszonyulását például Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban.

Az ukrajnai magyar kisebbségről elmondta, a jog eszközével védik őket, és szerinte minden ország ezt tenné. Közölte, százötvenezer magyar él ott, és az ő jogaik csorbítása nem Zelenszkij elnökkel kezdődött, hanem már 2015-ben. Kifejtette, sok találkozója volt Ukrajna éppen aktuális külügyminiszterével, és arra kérte őket, ne tegyék ezt.

"Lehetnénk barátok, lehetnénk szövetségesek. De az, hogy elvesznek minden jogot a magyar kisebbségtől, hogy anyanyelvükön férhessenek hozzá az oktatáshoz, a médiához, a kultúrához, minden egyébhez, nos, ez konfliktust okoz kettőnk között" - mondta.

Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásairól közölte,

ha nem adják vissza a magyarok jogait, "nagyon bonyolult helyzetbe kerülünk

(...), mivel a kisebbségi jogok, a nemzeti kisebbségek jogai, ennek tiszteletben tartása nagyon fontos európai kérdés".

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×