A kieli székhelyű Világgazdasági Intézet (Institut für Weltwirtschaft, IfW) az Oroszország által indított háború kitörése óta vizsgálja, hogy a nyugati országok milyen pénzügyi és katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának. A ramsteini találkozóval egy időben közzétett beszámolóból kitűnt, hogy jelentős változások történtek a támogatók sorrendjében, illetve a támogatások mértékében.

A ZDF idézte a kutatást végző csoport intézeti vezetőjét, aki maga is meglepőnek tartotta a támogatással kapcsolatos adatok alakulását. Christoph Trebesch szerint olyan változások történtek, amelyek a támogatással kapcsolatos nyilvános viták során eddig aligha láttak napvilágot.

A csoport vezetője ezzel kapcsolatban négy tényezőt emelt ki. Elsőként azt, hogy

Európa immár megelőzte az Egyesült Államokat.

A háború első évében még Washington volt a listavezető, a nyár folyamán azonban az Európai Unió ugrott az élre. A csoport vezetője szerint ennek fő okát azok a több évre szóló támogatási programok jelentik, amelyek teljesítését az EU 2027-ig vállalta. Trebesch következtetése szerint az európaiak támogatási készsége a háború folyamán fokozatosan erősödött, ugyanakkor a washingtoni ígéretek a korábbiakhoz képest immár mérsékeltebbek, ennek fő oka, hogy az amerikai politikában erősödik a támogatással való szembenállás.

Nem kevésbé meglepő az a megállapítás sem, amely szerint

egyes mutatók alapján a támogatás mértékét tekintve Norvégia és a balti országok – Észtország. Litvánia és Lettország – állnak az élen.

A kutatók a támogatás abszolút értéket a bruttó hazai termék (GDP) nagyságához viszonyítva vizsgálták. Az első helyen nagy fölénnyel az a Norvégia áll, amely nem is tagja az EU-nak. Idén februárban a norvég kormány 7,5 milliárd eurós, öt évre szóló segélycsomagot hagyott jóvá Ukrajnának. Ez az ország GDP-jének 1,7 százalékát teszi ki, a statisztika szerint ezzel messze megelőzve az összes többi országot . Norvégiát a balt országok követik a bruttó hazai termék 1,1-1,4 százalékát kitevő támogatással.

Az intézet harmadik megállapítása a német támogatásra vonatkozott. Ezzel kapcsolatban az elmúlt másfél évben az a benyomás alakult ki, hogy Németország ezen a téren meglehetősen tartózkodó. Az adatok azonban az intézet szerint nem ezt tükrözik. A statisztika szerint Berlin az elmúlt hónapokban fokozatosan felhagyott az óvatos magatartással, és Ukrajnát korszerű páncélosokkal, lőszerrel és különböző légvédelmi rendszerekkel támogatja. Mindez azt jelenti, hogy

abszolút számokban Németország a rangsorban az Egyesült Államok mögött a második, megelőzve a harmadik helyen álló Nagy-Britanniát.

Az intézet vezető kutatója negyedik tényezőként említette a Taurus cirkálórakétákat, utalva arra, hogy Ukrajna ezzel kapcsolatos kérését a német kormány egyelőre nem teljesíti. Az elmúlt másfél évben – mint emlékeztetett – gyakran fordult elő, hogy a nyilvános vita egyetlen fegyverrendszerre szűkült. Trebesch szerint amennyiben a Scholz-kormány hosszú habozás után úgy döntene, hogy a Taurusok tekintetében is eleget tesz Ukrajna a kérésének, az aligha változtatna a kieli rangsoron. A költségek szempontjából ugyanis egy ilyen rendszer nem jelent nagy változást – fűzte hozzá, nem vitatva ugyanakkor a cirkálórakéták katonai jelentőségét.

A kieli intézet beszámolójában foglaltakat megerősítette a német védelmi miniszter bejelentése arról, hogy Berlin újabb 400 millió eurós fegyverszállítási csomaggal támogatja Ukrajnát. Boris Pistorius nyilatkozatában utalt arra, hogy a támogatás további páncélozott harci járműveket és különböző fajtájú lőszereket, illetve aknavetőket foglal magában, Taurusokról azonban egyelőre nincs szó.

A miniszter úgy ítélte meg, hogy Ukrajnának lőszerre van a legnagyobb szüksége a brutális agressziós háború elleni védekezésben.

A Taurus cirkálórakétákkal kapcsolatos ukrajnai kéréssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a német kormány még nem döntött ebben a kérdésben. A kormány kötelessége, hogy minden fegyverszállítást alaposan mérlegeljen - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy nagyon sok politikai, jogi, katonai és műszaki szempontot ell vizsgálni. Ez pedig nem könnyű – fogalmazott Pistorius.