eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Tűzoltók és az Olasz Vöröskereszt munkatársai dolgoznak a tengerparton, ahol több mint harminc holttestet emeltek ki eddig a vízből a dél-olaszországi Steccato di Cutro közelében 2023. február 26-án. Korábban egy több mint száz fős - Irakból, Pakisztánból és Afganisztánból érkező - csoportot szállító hajó balesetet szenvedett.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Pipita

Éles vita Németországban: az ellenzék szigorú befogadási korlátozásokat sürget

A lampedusai dráma kiélezte a menekültpolitikával kapcsolatos ellentéteket a német politika pártok között. Az ellenzéki pártok többsége, élén a konzervatív CDU/CSU-val követeli, hogy a menekültek, illetve migránsok befogadását kvóta alapján korlátozzák. A szociáldemokrata belügyminiszter ezt azonban határozottan elutasítja.

Két héten belül immár másodszor sürgetett legmagasabb rangú politikus "Németország-paktumot" (Deutschland-pakt) a legégetőbb gondok megoldására. Szeptember első hetében a kifejezést használva Olaf Scholz kancellár szólította fel a ellenzéket együttműködésre Németország korszerűsítése érdekében.

Ezúttal pedig Markus Söder, a kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke, bajor tartományi kormányfő hangsúlyozta, hogy a német menekültpolitikában ugyancsak "Németország-paktumra", azaz a kormánypártok és az ellenzék összefogására van szükség.

A BR24 országos hírszolgálatnak adott nyilatkozatában Söder azzal vádolta a koalíciós kormányt, hogy "ellenőrizetlen bevándorlási politikájával" súlyos gondokat okozott Németországnak. A CSU elnöke szerint

elengedhetetlen, hogy felső határt szabjanak a menekültek befogadására, és ezzel kapcsolatban évi kétszázezres maximális kvótát említett.

A bajor kormányfő úgy vélte, hogy a német migrációs politikában fordulatra van szükség, és "Németország-paktummal" kell véget vetni az eddigi ellenőrizetlen politikának. Utalt arra, hogy a menekültkérelmek száma idén 80 százalékkal emelkedett a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest.

Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi hárompárti, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabaddemokrata FDP-ből álló koalíció 2021 októberi hatalomra kerülése előtt a kétszázezres felső plafon volt érvényben, ami működött. Hivatalos adatok szerint januártól augusztusig 204 ezer menekültkérelmet nyújtottak be, ami pontosan 77 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában Legtöbben közülük Szíriából, továbbá Afganisztánból és Törökországból érkeztek.

Söder Ausztriát hozta fel példaként, utalva arra, hogy a szomszédos országban a szigorú korlátozásokkal a menekültstátuszért folyamodók száma felére csökkent. A bajor vezető felrótta azt is, hogy továbbra sincsenek megfelelő megállapodások a származási országokkal az onnan érkezett, de kiutasított menekültek visszafogadásáról.

Élesen bírálta a Zöldek Pártját, amely szerinte leginkább akadályozza, az úgynevezett biztonságos országok számának bővítését. Ez azokat az országokat jelenti, amelyek kétoldalú megállapodás alapján kötelesek lennének visszafogadni a kiutasított migránsokat.

Nancy Faeser belügyminiszter az ARD hírtelevíziónak nyilatkozva visszautasította a bajor kormányfő követeléseit. A miniszter szerint migráció megfelelő kezelése csakis "európai szintű" lehet. Söder és az őt támogató CDU-elnök, Friedrich Merz azt a hamis benyomást kelti, hogy Németország egyedül képes lenne a felső határok kézben tartására – hangoztatta a szociáldemokrata politikus.

Egyidejűleg megismételte azt a korábbi álláspontját, amely szerint mindenekelőtt az embercsempészek ellen kell küzdeni. Faeser bejelentette, hogy ebből a célból Németország egy rendkívüli alakulatot kíván létrehozni, amelyben Csehország is részt venne, sőt szó van Lengyelország és Ausztria közreműködéséről is. A belügyminiszter elutasította azt a követelést , hogy a német–lengyel határon szigorú ellenőrzéseket vezessenek be elsősorban az embercsempészés megfékezésére. Ilyen jellegű ellenőrzésben állapodott meg korábban Bajorország és Ausztria.

A szövetségi kormány és a tartományok a közelmúltban csak abban állapodtak meg, hogy az ideiglenes ellenőrzések bevezetését az adott helyzettő teszik függővé.

A tragikus lampedusai helyzetre utalva a német belügyminiszter támogatásáról biztosította Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök azon javaslatát, hogy az unió külső hatásainak védelmét a Földközi-tenger térségében fokozott tengeri és légierővel ellenőrizzék. Közölte hogy a kialakult helyzetről tárgyalásokat kezdett spanyol, francia és olasz kollégájával,

Egyes, meg nem erősített értesülések szerint a miniszter kilátásba helyezte azt is, hogy

Németország – korábbi döntése ellenére – mégis kész lenne az Olaszországból kitoloncolt menekültek átmeneti befogadására.

Németországban hivatalos kormányzati adatok szerint június végéig 3,3 millió menekültet, illetve menekültstátuszért folyamodó személyt regisztráltak. Az említett 3,3 millióból valamivel több, mint egymilliót tett ki az Ukrajnából érkezett menekültek száma.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×