Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.5
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Tűzoltók és az Olasz Vöröskereszt munkatársai dolgoznak a tengerparton, ahol több mint harminc holttestet emeltek ki eddig a vízből a dél-olaszországi Steccato di Cutro közelében 2023. február 26-án. Korábban egy több mint száz fős - Irakból, Pakisztánból és Afganisztánból érkező - csoportot szállító hajó balesetet szenvedett.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Giuseppe Pipita

Éles vita Németországban: az ellenzék szigorú befogadási korlátozásokat sürget

A lampedusai dráma kiélezte a menekültpolitikával kapcsolatos ellentéteket a német politika pártok között. Az ellenzéki pártok többsége, élén a konzervatív CDU/CSU-val követeli, hogy a menekültek, illetve migránsok befogadását kvóta alapján korlátozzák. A szociáldemokrata belügyminiszter ezt azonban határozottan elutasítja.

Két héten belül immár másodszor sürgetett legmagasabb rangú politikus "Németország-paktumot" (Deutschland-pakt) a legégetőbb gondok megoldására. Szeptember első hetében a kifejezést használva Olaf Scholz kancellár szólította fel a ellenzéket együttműködésre Németország korszerűsítése érdekében.

Ezúttal pedig Markus Söder, a kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke, bajor tartományi kormányfő hangsúlyozta, hogy a német menekültpolitikában ugyancsak "Németország-paktumra", azaz a kormánypártok és az ellenzék összefogására van szükség.

A BR24 országos hírszolgálatnak adott nyilatkozatában Söder azzal vádolta a koalíciós kormányt, hogy "ellenőrizetlen bevándorlási politikájával" súlyos gondokat okozott Németországnak. A CSU elnöke szerint

elengedhetetlen, hogy felső határt szabjanak a menekültek befogadására, és ezzel kapcsolatban évi kétszázezres maximális kvótát említett.

A bajor kormányfő úgy vélte, hogy a német migrációs politikában fordulatra van szükség, és "Németország-paktummal" kell véget vetni az eddigi ellenőrizetlen politikának. Utalt arra, hogy a menekültkérelmek száma idén 80 százalékkal emelkedett a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest.

Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi hárompárti, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabaddemokrata FDP-ből álló koalíció 2021 októberi hatalomra kerülése előtt a kétszázezres felső plafon volt érvényben, ami működött. Hivatalos adatok szerint januártól augusztusig 204 ezer menekültkérelmet nyújtottak be, ami pontosan 77 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában Legtöbben közülük Szíriából, továbbá Afganisztánból és Törökországból érkeztek.

Söder Ausztriát hozta fel példaként, utalva arra, hogy a szomszédos országban a szigorú korlátozásokkal a menekültstátuszért folyamodók száma felére csökkent. A bajor vezető felrótta azt is, hogy továbbra sincsenek megfelelő megállapodások a származási országokkal az onnan érkezett, de kiutasított menekültek visszafogadásáról.

Élesen bírálta a Zöldek Pártját, amely szerinte leginkább akadályozza, az úgynevezett biztonságos országok számának bővítését. Ez azokat az országokat jelenti, amelyek kétoldalú megállapodás alapján kötelesek lennének visszafogadni a kiutasított migránsokat.

Nancy Faeser belügyminiszter az ARD hírtelevíziónak nyilatkozva visszautasította a bajor kormányfő követeléseit. A miniszter szerint migráció megfelelő kezelése csakis "európai szintű" lehet. Söder és az őt támogató CDU-elnök, Friedrich Merz azt a hamis benyomást kelti, hogy Németország egyedül képes lenne a felső határok kézben tartására – hangoztatta a szociáldemokrata politikus.

Egyidejűleg megismételte azt a korábbi álláspontját, amely szerint mindenekelőtt az embercsempészek ellen kell küzdeni. Faeser bejelentette, hogy ebből a célból Németország egy rendkívüli alakulatot kíván létrehozni, amelyben Csehország is részt venne, sőt szó van Lengyelország és Ausztria közreműködéséről is. A belügyminiszter elutasította azt a követelést , hogy a német–lengyel határon szigorú ellenőrzéseket vezessenek be elsősorban az embercsempészés megfékezésére. Ilyen jellegű ellenőrzésben állapodott meg korábban Bajorország és Ausztria.

A szövetségi kormány és a tartományok a közelmúltban csak abban állapodtak meg, hogy az ideiglenes ellenőrzések bevezetését az adott helyzettő teszik függővé.

A tragikus lampedusai helyzetre utalva a német belügyminiszter támogatásáról biztosította Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök azon javaslatát, hogy az unió külső hatásainak védelmét a Földközi-tenger térségében fokozott tengeri és légierővel ellenőrizzék. Közölte hogy a kialakult helyzetről tárgyalásokat kezdett spanyol, francia és olasz kollégájával,

Egyes, meg nem erősített értesülések szerint a miniszter kilátásba helyezte azt is, hogy

Németország – korábbi döntése ellenére – mégis kész lenne az Olaszországból kitoloncolt menekültek átmeneti befogadására.

Németországban hivatalos kormányzati adatok szerint június végéig 3,3 millió menekültet, illetve menekültstátuszért folyamodó személyt regisztráltak. Az említett 3,3 millióból valamivel több, mint egymilliót tett ki az Ukrajnából érkezett menekültek száma.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×