A tervek szerint a vezetők megállapodnak a két ország közötti kapcsolatok szorosabbá tételében "kiterjesztett stratégiai partnerség" formájában.

Biden egyeztet Vo Van Thuong elnökkel és Pam Minh Chinh miniszterelnökkel is, valamint ellátogat a 2018-ban elhunyt John McCain, a két ország közötti kapcsolatok újrafelvételéhez hozzájáruló republikánus szenátor és háborús hős emlékművéhez is.

Jóllehet Vietnam nem foglalt állás a Washington és Peking közötti nézeteltérésekben, többször bírálta Kínát a Dél-kínai-tenger ügyében. Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tengert gyakorlatilag teljes egészében a magáénak tartja, ennek érdekében több, katonai célú mesterséges szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit Vietnam mellett a Fülöp-szigetek, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja.

Tavaly Vietnam jelentős tengeri munkálatokba kezdett a térség Hanoi által magának követelt területein, elsősorban a Spratly- és a Namyit-szigeteknél.

Biden érkezése előtt egy nappal a The New York Time című amerikai napilap vietnami pénzügyminisztériumi forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy Vietnam titokban fegyvereladásokról tárgyal Oroszországgal a Moszkvát sújtó nemzetközi szankciók ellenére.

Jon Finer, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap azt mondta, egyre több vietnami ellenzi a Hanoi és Moszkva közötti kapcsolatokat,

az Egyesült Államok és szövetségesei pedig "segíthetnének Vietnamnak szövetségi rendszere kiszélesítésében".

Jogvédő szervezetek mindazonáltal máris felhívták a figyelmet arra, hogy míg Washington többször élesen bírálta Kínát emberi jogi ügyekben, feltűnően hallgatott a vietnami jogsértésekkel kapcsolatban.

Jake Sullivan, Joe Biden nemzetbiztonsági főtanácsadója az aggodalmakra reagálva elmondta: az amerikai elnök szóba fogja hozni a szólás- és vallásszabadság, illetve az alapvető emberi jogok kérdését a látogatáson.