eur:
411.02
usd:
394.99
bux:
79323.64
2024. november 22. péntek Cecília
Föld alatti óvóhelyre tartózkodnak emberek egy légiriadó alatt a fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában 2022. június 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA

Vészjósló bejelentést tett Románia az orosz légitámadások kapcsán

Romániában óvóhelyeket jelölnek ki és veszély esetén riasztani fogják a lakosságot azokon a Duna-parti településeken, amelyek az orosz légitámadások célpontjává vált ukrán folyami kikötők közvetlen szomszédságában találhatók - döntötte el a román országos vészhelyzeti bizottság.

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint a polgári védelmi intézkedésekre az orosz-ukrán háború által előidézett geopolitikai helyzet és a román határ közvetlen közelében lévő ukrán kikötők - Reni és Izmail - elleni sorozatos orosz támadások miatt van szükség.

A CNSU határozata felhatalmazta a védelmi minisztériumot, hogy felmérje és meghatározza, milyen intézkedésekre van szükség a konfliktusövezetekkel szomszédos román területeken a lakosság védelmében. Előírták, hogy a megyei vészhelyzeti bizottságok tájékoztassák erről a lakosságot, jelöljék ki az óvó- és menedékhelyként használható helyiségeket, továbbá gondoskodjanak arról, hogy a riasztórendszereket bármely pillanatban működésbe lehessen hozni.

Amennyiben fennáll a veszélye, hogy az orosz-ukrán konfliktusövezetben használt harci eszközök egyes alkatrészei román területre zuhannak, a védelmi minisztérium értesíti a katasztrófavédelmi főfelügyelőséget (IGSU), amely

a mobiltelefonokra küldött Ro-Alert üzenettel figyelmezteti az érintett lakosságot, és elrendeli a riasztórendszerek aktiválását.

Ha az érintett területeken nincs térerő vagy riasztóberendezés, a megyei katasztrófavédelmi felügyelőségek sürgősségileg csapatokat küldenek ki a helyszínre a lakosság figyelmeztetésére - írja elő a CNSU határozata.

Orosz drón Romániában

Elsőként Oleh Nikolenko ukrán külügyi szóvivő hozta nyilvánosságra hétfőn, hogy az izmaili kikötő ellen vasárnap éjszaka intézett támadás során egy orosz Sahíd drón Románia területére esett és felrobbant. Ezt két napig mind a román védelmi tárca, mind Klaus Iohannis államfő határozottan tagadta, annak ellenére, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt állította, hogy Kijev fényképfelvétellel is tudja bizonyítani, hogy az orosz drónok román területet is megtámadtak egy vasárnap éjszakai légicsapásban.

Szerdán azonban a román hatóságok mégis elismerték, hogy a Duna-parti Plauru falu téréségében olyan alkatrészeket találtak, amelyek feltehetően egy orosz drónból származnak. Később azzal magyarázták a téves kommunikációt, hogy az alacsonyan repülő, kis tömegű - egyes feltételezek szerint lőszer nélküli, az ukrán légvédelem által lelőtt, felderítő - drónt a román légvédelem nem észlelte, így csak a helyszíni szemle szolgáltatott számukra bizonyítékot arról, hogy egy ilyen tárgy darabjai valóban román területre estek.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön azt mondta: semmilyen jel nem utal arra, hogy Oroszország szándékos támadást intézett volna a NATO-szövetséges Románia ellen, de ez az eset is bizonyítja, mekkora kockázatot jelentenek azok a harcok, amelyek a NATO határához ennyire közel zajlanak.

Fotónk Odesszában készült.

Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Komoly pénzügyi nehézségei vannak az önkormányzatoknak: hogy tud segíteni a bankszektor?

Komoly pénzügyi nehézségei vannak az önkormányzatoknak: hogy tud segíteni a bankszektor?

Az önkormányzati piac 2014 óta, a konszolidáció befejezését követően folyamatos bővülést mutat, és ezzel párhuzamosan az OTP Bank piaci részesedése is növekszik, az elmúlt öt évben meghaladta a piac bővülésének ütemét. A konszolidáció óta eltelt időszakban az önkormányzatok hitelállománya ötszörösére, betétállománya pedig háromszorosára nőtt. 2016 végétől, a feladatok átszervezését követően,  megtakarításaik jelentős mértékben emelkedtek, követve az adóbevételek éven belüli ciklikusságát. Az energiaválság és az infláció azonban jelentősen megnövelte a működési költségeket - ezzel egyidejűleg a központi kormányzat egyes adóbevételeket, például az iparűzési adót csökkentette. Ennek következtében számos önkormányzat, különösen a kisebb településeken, likviditási problémákkal küzd, ami azt is jelenti, hogy megnövekedett az igény a likvid hitelezés iránt. Az OTP Bank októberben megjelent, egyszerűsített önkormányzati folyószámla-hitele ebben segít: a Portfolio a termék részleteiről és az önkormányzatok gazdálkodásának kihívásairól kérdezte Aladics Sándort, a pénzintézet Kereskedelmi Banki Divízójának igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×