Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Recep Tayyip Erdogan török elnök sajtóértekezlete a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Golovkin

Egeresi Zoltán az Arénában: Törökország ki fogja használni a nagyhatalmak közti megnőtt mozgásterét

Az ukrajnai háború miatt felértékelődött Törökország szerepe; a megnövekedett mozgásteret kihasználva Recep Tayyip Erdogan új kormánya külpolitikai offenzívába kezdett – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. A Törökország-kutató szerint nincs veszve a fekete-tengeri gabonaszállítási alku, török érdek, és van orosz ajánlat is.

Diplomáciai offenzívába indult Recep Tayyip Erdogan török elnök Egeresi Zoltán Törökország-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint. "Augusztusban Magyarországra látogatott, azóta több helyen is megfordult, a héten eljutott Szocsiba, ahol Vlagyimir Putyinnal találkozott, és még szeptember folyamán az Egyesült Államokba is el fog látogatni. A héten, ha nem is ő, de a külügyminisztere tárgyalt a görög külügyminiszterrel, ami szintén egy magasabb szintű találkozó előkészítése volt, a török választások után pár hónappal, a nyári szünet elteltével, a kormány felállása után" – részletezte.

Hogy a külpolitikai irány marad-e a minisztercsere után, arról azt mondta, teljesen azért nem újult meg a vezetés sem, mert a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetője kapta meg a tárcát, mondhatni, "hűséges, régi motoros" jön, ami legfeljebb stílusváltást hoz.

"Részben azért sem lesz nagy változás, mert az utóbbi hónapokban nem történt olyan geopolitikai változás Törökország körül, ami új stratégia kidolgozását tenné szükségessé. A másik, hogy mivel nincs igazi változás, Törökország továbbra is megpróbál egyensúlyozni a különböző hatalmi blokkok között. Ami változhat, hogy ez

az egyensúlyozás sokkal látványosabb lehet, mivel sokkal nagyobb a szembenállás Kelet és Nyugat között.

Ezzel együtt nagyon megnőtt a mozgástér a különböző hatalmi pólusok között, felértékelődött az ország szerepe, nagyon úgy tűnik, ezt az elnök igyekszik maximálisan ki is használni" – részletezte Egeresi Zoltán.

Törökország "Afrika bajnoka" is lehet

A szakértő arról is beszélt, hogy szerinte nincs veszve a fekete-tengeri gabonaszállítási alku; az egyezmény újraélesztése Törökországnak elemi érdeke, és az orosz elnök is tett ajánlatot.

"Az oroszok azért nem újították fel a gabonaszerződést – legalábbis arra hivatkoztak –, mert a nyugati szankciók akadályozzák az ő gabona- és műtrágya-kereskedelmüket, ez viszont nem igaz, mivel erre nincs nyugati szankció. Viszont azáltal, hogy az orosz bankok le vannak választva a SWIFT-rendszerről és nem nagyon van biztosítótársaság, amely biztosítaná a hajóikat, igencsak megnehezült a kereskedés, Vlagyimir Putyin márpedig azt szeretné, hogy sikerüljön a Nyugattal szemben gazdasági sikereket elérni, ehhez viszont Törökország nem elég nagy, nem eléggé fontos szereplő" – ecsetelte.

Szerinte

az oroszok rájöttek arra, hogy ha a "gázfegyver" kevésbé működik, lehet a gabonakártyával problémákat generálni mind az EU-n belül,

mind a Nyugat felé azáltal, hogy az afrikai és közel-keleti országokban szintén gondot okoz inflációs téren a gabonaszállítmányok leállása.

"Különböző becslések vannak, nagyjából egy százalék körüli emelkedést jelent, ha ez az egyezmény nem kötődik meg újra, de akár magasabb is lehet a szám, több tényező is befolyásolja, a mezőgazdaság már csak ilyen" – mutatott rá.

Törökország szerepe speciális, nem csak azért, mert bő egy évvel ezelőtt ezt az egyezményt némi ENSZ-segítséggel sikerült összeboronálnia, de az ukrán gabona jelentős része Törökországba megy; bő 30 millió tonna gabona 10-15 százaléka, ami nem mellékes a török infláció letöréséért folytatott harcban sem.

"Az infláció csökkenőben van, már nem 80, bár még mindig magas, 40 százalékos, itt tehát megjelenik a török érdek. Arról nem beszélve, ha Erdogan elérne egy ilyen diplomáciai áttörést, akkor az afrikai szövetségesek felé lehetne mondani, hogy Törökország odafigyel a fejlődő államokra, és az afrikai országok bajnokaként képes ilyen fontos kérdésekben is megállapodásra jutni. Ezt próbálta Putyin orosz elnök úgy kezelni, hogy megkaphatnának az afrikai országok egymillió tonna gabonát, Törökországban dolgoznák fel, katari pénzzel finanszíroznák a projektet, így tehát még egy országnak jelenthetne »soft-power« lehetőséget" – ecsetelte Egeresi Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte egyébként Katar "gyümölcsöző éveken van túl", ezért ezt a forrást "ki tudja izzadni magából".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×