eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Recep Tayyip Erdogan török elnök sajtóértekezlete a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján, 2023. július 12-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pavel Golovkin

Egeresi Zoltán az Arénában: Törökország ki fogja használni a nagyhatalmak közti megnőtt mozgásterét

Az ukrajnai háború miatt felértékelődött Törökország szerepe; a megnövekedett mozgásteret kihasználva Recep Tayyip Erdogan új kormánya külpolitikai offenzívába kezdett – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. A Törökország-kutató szerint nincs veszve a fekete-tengeri gabonaszállítási alku, török érdek, és van orosz ajánlat is.

Diplomáciai offenzívába indult Recep Tayyip Erdogan török elnök Egeresi Zoltán Törökország-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint. "Augusztusban Magyarországra látogatott, azóta több helyen is megfordult, a héten eljutott Szocsiba, ahol Vlagyimir Putyinnal találkozott, és még szeptember folyamán az Egyesült Államokba is el fog látogatni. A héten, ha nem is ő, de a külügyminisztere tárgyalt a görög külügyminiszterrel, ami szintén egy magasabb szintű találkozó előkészítése volt, a török választások után pár hónappal, a nyári szünet elteltével, a kormány felállása után" – részletezte.

Hogy a külpolitikai irány marad-e a minisztercsere után, arról azt mondta, teljesen azért nem újult meg a vezetés sem, mert a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetője kapta meg a tárcát, mondhatni, "hűséges, régi motoros" jön, ami legfeljebb stílusváltást hoz.

"Részben azért sem lesz nagy változás, mert az utóbbi hónapokban nem történt olyan geopolitikai változás Törökország körül, ami új stratégia kidolgozását tenné szükségessé. A másik, hogy mivel nincs igazi változás, Törökország továbbra is megpróbál egyensúlyozni a különböző hatalmi blokkok között. Ami változhat, hogy ez

az egyensúlyozás sokkal látványosabb lehet, mivel sokkal nagyobb a szembenállás Kelet és Nyugat között.

Ezzel együtt nagyon megnőtt a mozgástér a különböző hatalmi pólusok között, felértékelődött az ország szerepe, nagyon úgy tűnik, ezt az elnök igyekszik maximálisan ki is használni" – részletezte Egeresi Zoltán.

Törökország "Afrika bajnoka" is lehet

A szakértő arról is beszélt, hogy szerinte nincs veszve a fekete-tengeri gabonaszállítási alku; az egyezmény újraélesztése Törökországnak elemi érdeke, és az orosz elnök is tett ajánlatot.

"Az oroszok azért nem újították fel a gabonaszerződést – legalábbis arra hivatkoztak –, mert a nyugati szankciók akadályozzák az ő gabona- és műtrágya-kereskedelmüket, ez viszont nem igaz, mivel erre nincs nyugati szankció. Viszont azáltal, hogy az orosz bankok le vannak választva a SWIFT-rendszerről és nem nagyon van biztosítótársaság, amely biztosítaná a hajóikat, igencsak megnehezült a kereskedés, Vlagyimir Putyin márpedig azt szeretné, hogy sikerüljön a Nyugattal szemben gazdasági sikereket elérni, ehhez viszont Törökország nem elég nagy, nem eléggé fontos szereplő" – ecsetelte.

Szerinte

az oroszok rájöttek arra, hogy ha a "gázfegyver" kevésbé működik, lehet a gabonakártyával problémákat generálni mind az EU-n belül,

mind a Nyugat felé azáltal, hogy az afrikai és közel-keleti országokban szintén gondot okoz inflációs téren a gabonaszállítmányok leállása.

"Különböző becslések vannak, nagyjából egy százalék körüli emelkedést jelent, ha ez az egyezmény nem kötődik meg újra, de akár magasabb is lehet a szám, több tényező is befolyásolja, a mezőgazdaság már csak ilyen" – mutatott rá.

Törökország szerepe speciális, nem csak azért, mert bő egy évvel ezelőtt ezt az egyezményt némi ENSZ-segítséggel sikerült összeboronálnia, de az ukrán gabona jelentős része Törökországba megy; bő 30 millió tonna gabona 10-15 százaléka, ami nem mellékes a török infláció letöréséért folytatott harcban sem.

"Az infláció csökkenőben van, már nem 80, bár még mindig magas, 40 százalékos, itt tehát megjelenik a török érdek. Arról nem beszélve, ha Erdogan elérne egy ilyen diplomáciai áttörést, akkor az afrikai szövetségesek felé lehetne mondani, hogy Törökország odafigyel a fejlődő államokra, és az afrikai országok bajnokaként képes ilyen fontos kérdésekben is megállapodásra jutni. Ezt próbálta Putyin orosz elnök úgy kezelni, hogy megkaphatnának az afrikai országok egymillió tonna gabonát, Törökországban dolgoznák fel, katari pénzzel finanszíroznák a projektet, így tehát még egy országnak jelenthetne »soft-power« lehetőséget" – ecsetelte Egeresi Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte egyébként Katar "gyümölcsöző éveken van túl", ezért ezt a forrást "ki tudja izzadni magából".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×