eur:
411.32
usd:
392.52
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az úgynevezett európai zöld megállapodással kapcsolatos munka koordinátora az Európai Unió Fit for 55 csomagjáról beszél az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2021. szeptember 14-én. Az Európai Unió Fit for 55 csomagja 2030-ig meghatározott, az 1990-es bázisévtől számított 55 százalékos uniós üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentés eléréséhez szükséges gyakorlati lépéseket taglalja.
Nyitókép: MTI/EPA/pool/Julien Warnand

Tíz év után visszatér a holland politikába Frans Timmermans, de lesz-e belőle miniszterelnök?

Valós esélyekkel indulhat Frans Timmermans a novemberi holland választásokon, miután a baloldali politikus kedden lemondott uniós hivataláról – mondta az InfoRádióban Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Frans Timmermans a Munkáspárt (PvdA) és a Baloldali Zöldek (GL) közös jelöltje lesz a november 22-re kiírt, előre hozott holland parlamenti választáson. A Mark Rutte vezette holland kormány júliusban lemondásra kényszerült, mivel a négypárti koalíció nem tudott megegyezni a menekültügyi reformokról. A kabinet azóta ügyvivői minőségben végzi munkáját.

Timmermans tíz év után térne vissza a holland politikába.

Mark Rutte második kormányában külügyminiszteri posztot töltött be. 2014-ben a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságban a többi között jogállamiságért felelős uniós biztos és alelnök lett, majd 2019-től, az Ursula von der Leyen vezette testületben az európai zöld megállapodás végrehajtásáért felelt.

A 62 éves Frans Timmermans a nemzetközi színtéren is meghatározó politikusnak számít és egy nagyon jelentős pozíciót ad fel, hiszen az Európai Unió egyik alelnöke volt. Fontos feladatokat látott el, mind Jean-Claude Juncker, mind Ursula von der Leyen megbízott benne, mindketten támaszkodtak rá – magyarázta Gálik Zoltán, és azt mondta, hogy ő volt a „nagy csomagok gazdája”, és nemcsak ezek kidolgozásában vett részt tevékenyen, hanem a végrehajtásukban is. Ő felelt a jogszabályi rendszerért is.

A Jean-Claude Juncker-féle Európai Bizottságban az ő portfóliójába tartozott az Európai Unió különböző szabályozási rendszereinek kidolgozása, az intézményközi kapcsolatok erősítése, továbbá

a jogállamisági eljárások mellett az Alapjogi Chartával kapcsolatos eljárások is hozzá tartoztak,

emiatt pedig több nézeteltérése, komolyabb csörtéje is akadt az Orbán-kormánnyal. 2019-ben a magyar kormányfő „Soros emberének” nevezte, amire ő így reagált: „Akkor kezdenék igazán aggódni, ha Orbán Viktor dicsérne.”

Nagyon keményen felszólalt a lengyel igazságszolgáltatási reformok ellen is és támogatta a migrációs kvóták bevezetését. Frans Timmermans később, 2018-ban sikertelenül pályázott az Európai Bizottság elnöki tisztségére, helyette ismét alelnök lett. Ursula von der Leyen elnöki kinevezése után elvállalta az európai zöld megállapodás és a klímavédelmi egyezmény kidolgozását, illetve az orosz–ukrán konfliktus következményeképpen őt bízták meg a különböző uniós energetikai programok előkészítésével is.

Az Európai Bizottság már meg is találta Frans Timmermans utódját egy szlovák politikus, Maros Sefcovic személyében. Ő is tagja volt eddig az Európai Bizottságnak. Gálik Zoltán szerint nagyon kevés ideje maradt arra, hogy bármilyen karakteres, hangsúlyos lépest tegyen, ugyanis közelednek az EP-választások. A szlovák politikus legfőbb feladata az lesz, hogy sikeresen levezényelje az új klímavédelmi szabályozás érdekében novemberre összehívott nagy nemzetközi konferenciát.

Semmi sem biztos

„Aki a holland választásokat illetően biztosat mer előre jelezni, az nagyon bátor, hiszen annyira fragmentált, töredezett az ottani politikai rendszer, hogy nagyon nehéz megjósolni a győztest és azt is, hogy milyen koalíció jöhet létre” – tekintett a jövőbe az egyetemi docens.

Gálik Zoltán hozzátette: jelenleg

a baloldal és a zöldek koalíciója 18,5 százalékos támogatottságot élvez Hollandiában,

így mutatkozik reális esély arra, hogy több baloldali párttal, valamint Mark Rutte liberális csoportjával összefogva kormányképes koalíciót hozzanak létre. Ha ez a forgatókönyv érvényesül, akkor Frans Timmermans lehet Hollandia következő miniszterelnöke.

Az egyetemi docens szerint az is előfordulhat, hogy Frans Timmermansék az elmúlt években nagy népszerűségre szert tett agrárpolgári párttal alakítanak koalíciót, bár utóbbi pártnak nagyot esett a támogatottsága az előző hónapokban. Sőt, azt sem lehet teljesen kizárni Gálik Zoltán szerint, hogy jobboldali kormány alakul Hollandiában a liberális, jobboldali pártok összefogásával, de ebben az esetben nem lesz miniszterelnök Frans Timmermans.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×