Frans Timmermans a Munkáspárt (PvdA) és a Baloldali Zöldek (GL) közös jelöltje lesz a november 22-re kiírt, előre hozott holland parlamenti választáson. A Mark Rutte vezette holland kormány júliusban lemondásra kényszerült, mivel a négypárti koalíció nem tudott megegyezni a menekültügyi reformokról. A kabinet azóta ügyvivői minőségben végzi munkáját.
Timmermans tíz év után térne vissza a holland politikába.
Mark Rutte második kormányában külügyminiszteri posztot töltött be. 2014-ben a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságban a többi között jogállamiságért felelős uniós biztos és alelnök lett, majd 2019-től, az Ursula von der Leyen vezette testületben az európai zöld megállapodás végrehajtásáért felelt.
A 62 éves Frans Timmermans a nemzetközi színtéren is meghatározó politikusnak számít és egy nagyon jelentős pozíciót ad fel, hiszen az Európai Unió egyik alelnöke volt. Fontos feladatokat látott el, mind Jean-Claude Juncker, mind Ursula von der Leyen megbízott benne, mindketten támaszkodtak rá – magyarázta Gálik Zoltán, és azt mondta, hogy ő volt a „nagy csomagok gazdája”, és nemcsak ezek kidolgozásában vett részt tevékenyen, hanem a végrehajtásukban is. Ő felelt a jogszabályi rendszerért is.
A Jean-Claude Juncker-féle Európai Bizottságban az ő portfóliójába tartozott az Európai Unió különböző szabályozási rendszereinek kidolgozása, az intézményközi kapcsolatok erősítése, továbbá
a jogállamisági eljárások mellett az Alapjogi Chartával kapcsolatos eljárások is hozzá tartoztak,
emiatt pedig több nézeteltérése, komolyabb csörtéje is akadt az Orbán-kormánnyal. 2019-ben a magyar kormányfő „Soros emberének” nevezte, amire ő így reagált: „Akkor kezdenék igazán aggódni, ha Orbán Viktor dicsérne.”
Nagyon keményen felszólalt a lengyel igazságszolgáltatási reformok ellen is és támogatta a migrációs kvóták bevezetését. Frans Timmermans később, 2018-ban sikertelenül pályázott az Európai Bizottság elnöki tisztségére, helyette ismét alelnök lett. Ursula von der Leyen elnöki kinevezése után elvállalta az európai zöld megállapodás és a klímavédelmi egyezmény kidolgozását, illetve az orosz–ukrán konfliktus következményeképpen őt bízták meg a különböző uniós energetikai programok előkészítésével is.
Az Európai Bizottság már meg is találta Frans Timmermans utódját egy szlovák politikus, Maros Sefcovic személyében. Ő is tagja volt eddig az Európai Bizottságnak. Gálik Zoltán szerint nagyon kevés ideje maradt arra, hogy bármilyen karakteres, hangsúlyos lépest tegyen, ugyanis közelednek az EP-választások. A szlovák politikus legfőbb feladata az lesz, hogy sikeresen levezényelje az új klímavédelmi szabályozás érdekében novemberre összehívott nagy nemzetközi konferenciát.
Semmi sem biztos
„Aki a holland választásokat illetően biztosat mer előre jelezni, az nagyon bátor, hiszen annyira fragmentált, töredezett az ottani politikai rendszer, hogy nagyon nehéz megjósolni a győztest és azt is, hogy milyen koalíció jöhet létre” – tekintett a jövőbe az egyetemi docens.
Gálik Zoltán hozzátette: jelenleg
a baloldal és a zöldek koalíciója 18,5 százalékos támogatottságot élvez Hollandiában,
így mutatkozik reális esély arra, hogy több baloldali párttal, valamint Mark Rutte liberális csoportjával összefogva kormányképes koalíciót hozzanak létre. Ha ez a forgatókönyv érvényesül, akkor Frans Timmermans lehet Hollandia következő miniszterelnöke.
Az egyetemi docens szerint az is előfordulhat, hogy Frans Timmermansék az elmúlt években nagy népszerűségre szert tett agrárpolgári párttal alakítanak koalíciót, bár utóbbi pártnak nagyot esett a támogatottsága az előző hónapokban. Sőt, azt sem lehet teljesen kizárni Gálik Zoltán szerint, hogy jobboldali kormány alakul Hollandiában a liberális, jobboldali pártok összefogásával, de ebben az esetben nem lesz miniszterelnök Frans Timmermans.