Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Biztonsági kerítés a washingtoni törvényhozás épülete, a Capitolium körül 2022. február 27-én. Joe Biden amerikai elnök március 1-jén tartja államfői évértékelő beszédét.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Példastatuáló ítéletet kérnek a Capitolium-perben

A szövetségi ügyészek 33 év börtönt kérnek a 2021. január 6-i Capitoliumnál történt zavargások egyik fő szervezőjének tartott Enrique Tarrióra, akit az esküdtszék májusban bűnösnek talált.

A Proud Boys nevű radikális szervezet egykori vezetőjét és három társát a ritkán alkalmazott államellenes szervezkedés vádjában mondták ki bűnösnek.

Enrique Tarriót annak ellenére tartják az események egyik irányítójának, hogy 2021. január 6-án nem tartózkodott a fővárosban.

Ha a bíróság elfogadja az igazságügyi minisztériumhoz tartozó ügyészek kérését, akkor

a 33 év a legsúlyosabb ítélet lesz, amit a zavargások miatt eddig kiszabtak.

Az eddigi leghosszabb börtönbüntetést a Capitolium ostromában vezető szerepet játszott másik szélsőjobboldali szervezet, az Oath Keepers alapítója, Stewart Rhodes kapta. Neki 18 évet kell börtönben töltenie ugyancsak államellenes szervezkedés miatt. Az ügyészek az ő esetében 25 éves börtönt láttak indokoltnak, és a bíró úgy hozta meg az ítéletet, hogy - az ügyészség javaslatát elfogadva - súlyosbító tényezőként, terrorizmusnak minősítette az elkövetett cselekményeket

Az ügyészség Tarrio és társai esetében szintén kéri a bíróságtól a terrorizmust, mint súlyosbító tényezőt figyelembe venni.

Az ítélethozatali eljárás augusztus végén kezdődik a fővárosban Washingtonban.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×