Oroszország valószínűleg nem azért küldött egy magas szintű, Szergej Sojgu honvédelmi miniszter által vezetett delegációt Észak-Koreába, mert ballisztikus rakéták vásárlására lenne szüksége. Sokkal inkább egy szimbolikus gesztus lehet ez Észak-Korea irányába, cserébe az eddigi együttműködésért - mondta el az InfoRádióban Bartók András.

Észak-Korea korábban vélhetően tüzérségi eszközökhöz való lőszert adott el Oroszországnak, ami akár most is megismétlődhet. Moszkva így most tulajdonképpen kifejezte a háláját ezzel kapcsolatban az észak-koreai vezetés irányába azzal, hogy egy magas rangú tisztviselő látogatott Phenjanba - tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének tanársegédje.

Bartók András arról is beszélt, hogy Kim Dzsong Un megmutatta az orosz védelmi miniszternek Észak-Korea legújabb, Hvaszong típusú, legalább 10 ezer kilométeres hatótávolságú ballisztikus rakétáit, amiket áprilisban teszteltek. Ezeket a globális média azért nevezi tiltott eszközöknek, mert Észak-Korea a különböző ENSZ-szankciók miatt ilyen típusú eszközöket a nemzetközi jog alapján nem tesztelhetne. Amikor ezt mégis megteszi, arról beszél, hogy műholdak pályára állításához szükséges rakétákat lő föl, de valójában ezeknek a rakétáknak a tesztjeiről van szó.

Phenjan ballisztikus rakétái a tesztek alapján működnek: a röppályájuk olyan, amilyennek lennie kell, a szilárd hatóanyag pedig azt jelenti, hogy a rakétaindításhoz nem kellenek az üzemanyagot szállító tartályok, vagyis könnyebb észrevétlenül szállítani őket, lévén nem szükséges hozzájuk nagy kiszolgáló technológiai háttér. De Oroszországnak vannak saját ballisztikus rakétái, Bartók András szerint nem szándékoznak ilyeneket vásárolni Észak-Koreától, és a koreaiaknak valószínűleg a gyártási kapacitása is kicsi ezekből az eszközökből. Korábban is inkább az volt jellemző, amikor Phenjan ballisztikus rakétát adott el, hogy a szovjetektől kapott kis hatótávolságú, Scud típusok maradék készleteit értékesítette főleg a Közel-Keleten, illetve vélhetően afrikai országoknak és Iránnak.

A NKE Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének tanársegédje szerint egyébként az észak-koreai hadsereg az új ballisztikus fegyverek megléte ellenére sem tartozik a világ hadseregeinek az élvonalába a fegyvereinek a korszerűsége alapján. Az észak-koreai hadsereg a 80-as évek végére megörökölt egy iszonyatos méretű tömeghadsereget szovjet típusú eszközökkel és lőszerekkel. Az észak-koreai most is az egyik legnagyobb létszámú haderő a világon, viszonylag nagy számú olyan nehéz eszközzel, mint a különböző harckocsik, harcjárművek, vontatott és önjáró lövegek. Ezeknek a nagy része viszont elavult, korszerűtlen eszköz, amely nagyrészt az 50-es és 60-as években keletkezett - tette hozzá Bartók András. Ezekkel területvédelemre tud berendezkedni, de a szakértő szerint a 80-as évek óta nincs reális esély arra, hogy támadó hadműveletet hajtson végre déli szomszédja ellen. Annak ugyanis bár kisebb méretű a hadserege, de jóval fejlettebb.