Infostart.hu
eur:
375.58
usd:
318.6
bux:
126228.01
2026. február 25. szerda Géza
Li Csiang újonnan megválasztott kínai miniszterelnök beszél a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) ülésének végén tartott sajtótájékoztatón a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2023. március 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Reuters/Florence Lo

Kínai kémtevékenységre figyelmeztet a német alkotmányvédelmi hivatal

Nem könnyű kiismerni Németország Kína-politikájának fő irányait. Jelzésértékű volt, hogy ötéves szünet után júniusban felújították a korábban rendszeres kétoldalú kormánykonzultációkat. Ennek keretében pedig az, hogy Olaf Scholz kínai partnere, Li Csiang miniszterelnök tavaszi beiktatása óta tett első külföldi látogatása éppen Berlinbe vezetett. Mint ahogy az is, hogy a német kormány közvetlenül a nyári szünet előtt fogadta el az új "Kína-startégiát" egyfajta kötéltáncot járva a gazdasági érdekek és a politikai elvek között. A legfrissebb fejlemény pedig, hogy az alkotmányvédelmi hivatal a kínai kémtevékenység veszélyeire hívta fel a figyelmet.

A karlsruhei székhelyű hivatal felhívását a politikusokhoz, illetve az illetékes hatóságokhoz intézte.

Állítása szerint ugyanis az ázsiai óriás évek óta próbálja kiterjeszteni külföldi befolyását, a többi között Németországra is.

Ennek egyik fő eszköze a kapcsolatépítés, és ebben kulcsfontosságú szerepet tölt be a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztálya.

Az osztály pedig az alkotmányvédelem információi szerint szerves része a kínai hírszerző apparátusnak, konkrétan a titkosszolgálatnak.

A nemzetközi kapcsolatok osztálya közvetlenül az ország első számú vezetője, Hszi Csin-ping államfő alá van rendelve. Feladata az, hogy kapcsolatokat létesítsen külföldi politikusokkal, valamint pártokkal.

A közvetlen cél pedig az, hogy ezáltal elősegítse a kínai befolyás lehetőségét, illetve erősítését.

Az alkotmányvédelmi hivatal közvetlen "biztonsági" figyelmeztetése szerint

a szóban forgó hírszerzői tevékenység fő célja a kínai vezetés tájékoztatása más országok politikai helyzetéről, továbbá katonai és gazdasági potenciáljáról.

A ZDF közszolgálati televízió birtokába jutott jelentésében a hivatal az említettekből kiindulva a német politikusok, illetve hatóságok számára "különös óvatosságot és visszafogottságot" ajánlott.

Értékelése szerint ugyanis a KKP Központi Bizottságának nemzetközi osztályát "a történelmileg kialakított kapcsolatok" nyomán megbízható és fontos együttműködő partnernek tekinti.

Alig néhány nappal a szóban forgó alkotmányvédelmi figyelmeztetés nyilvánosságra kerülése előtt vált ismertté, hogy a tekintélyes Erlangen-nürnbergi Egyetem a jövőben nem kíván a kínai állam által finanszírozott doktoranduszokat fogadni.

Az ok a kínai hírszerzői tevékenység miatti aggodalom. Értesülések szerint hasonló "elővigyázatossági" intézkedést fontolgat több más német egyetem is.

A bevezetőben említett "Kína-stratégiát" ugyanakkor a kormányzat iránytűnek tekintené a Pekinggel kapcsolatos politikához.

Egybehangzó értesülések szerint Annalena Baerbock zöld párti külügyminiszter az előzetes tárgyalások során szükség esetén a Pekinggel szembeni keményebb fellépés mellett állt ki.

Ezzel szemben a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár mindenekelőtt az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

Végezetül megszületett a kormányon belüli megállapodás, amely hangsúlyozza a lehetséges kockázatok "minimalizálásának" szükségességét.

A kancellár tolmácsolása szerint szükség van a Kínával való együttműködésre, elsősorban a gazdaság, valamint a klímavédelem területén.

Ugyanakkor fel kell vetni a "kritikus témákat" is, mindenekelőtt az emberi jogokra, a jogállamiságra, valamint a szabad verseny biztosítására vonatkozóan.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×