Infostart.hu
eur:
385.17
usd:
331.82
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz parlament két háza előtt tartott évértékelőjére érkezik a moszkvai Gosztiny Dvor konferenciaközpontban 2023. február 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Orosz elnöki sajtószolgálat

Vlagyimir Putyin lemondott egy fontos utazást

A bejelentést a dél-afrikai elnöki hivatal tette.

A közlés szerint "közös megegyezés" született arról, hogy Putyin nem vesz részt személyesen a csúcstalálkozón, helyette Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter képviseli az augusztus 22-24-i rendezvényen.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közben cáfolta azokat az információkat, amelyek szerint Oroszország állítólag értésére adta Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnöknek, hogy ha letartóztatnák Putyint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) végzésével a BRICS-csúcstalálkozón, az hadüzenettel lenne egyenértékű. "Nem, ez nem hangzott el. A világon mindenki számára teljesen világos, mit jelent az orosz államfő elleni támadási kísérlet, ezért ez esetben nincs mit magyarázni senkinek" - fogalmazott Peszkov újságírók kérdésére válaszolva. Korábban a Dél-afrikai Köztársaság elnöke közölte, hogy engedélyt kért a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC), hogy a BRICS-országok találkozóján ne kelljen őrizetbe venni országában Putyint. Szavai szerint azért fordult a bírósághoz, mert Oroszország nyilvánvalóvá tette, hogy országuk hivatalban lévő elnökének letartóztatása hadüzenetnek számítana.

A hágai székhelyű ICC márciusban adott ki elfogatóparancsot az orosz elnök és Marija Lvova-Belova elnöki gyerekjogi biztos ellen ukrajnai gyermekek Oroszországba hurcolása miatt. Amennyiben Putyin megjelent volna a BRICS-találkozón, a Dél-afrikai Köztársaság ICC-tagsága miatt az ország hatóságai kötelesek lettek volna letartóztatni az orosz elnököt.

A BRICS-országcsoportot Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotja. Az orosz elnökön kívül az országcsoport többi vezetője jelen lesz a találkozón - közölte a pretoriai elnöki hivatal.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×