Infostart.hu
eur:
390.46
usd:
337.84
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Földbe fúródott orosz kazettás bomba a Harkiv-Pjatyihatki temetőben 2022. március 23-án. A temetőben a szovjet Belügyi Népbiztosság által kivégzettek, köztük az 1940-es katyni mészárlás lengyel áldozatai nyugszanak. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Andrzej Lange

Vlagyimir Putyin a gyűlölt fegyverek bevetését helyezte kilátásba

Van belőle elég - mondta egy tévéinterjúban.

Az állami tévécsatornán sugárzott interjúban Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország "elégséges készlettel" rendelkezik kazettás bombákból, és Moszkva fenntartja a jogot ezek bevetésére, ha ilyen lőszert használnak az orosz erők ellen Ukrajnában.

"Természetesen, ha ellenünk használják fel őket, fenntartjuk a jogot a viszonosságra" - mondta egyebek mellett Putyin a Reuters tudósítása szerint.

Ukrajna kazettás bombákat kapott az Egyesült Államoktól, részben arra hivatkozva, hogy Oroszország ilyeneket használ Ukrajnában.

Putyin kijelentette, hogy a kazettás bombák használatát bűncselekménynek tekinti, és Oroszországnak mindeddig nem volt szüksége a használatukra, annak ellenére, hogy a múltban lőszerproblémái is voltak. Úgy vélte, hogy Washington azért adott ilyen lőszereket Ukrajnának, mert a nyugati országok már nem képesek ellátni a kelet-európai országot megfelelő hagyományos fegyverekkel.

Ezt a fajta bombát egyébként több mint 100 országban betiltották, mert veszélyt jelentenek a civil lakosságra is, de sem az USA, sem Ukrajna, sem Oroszország nem írta alá a tilalomra vonatkozó egyezményt.

Az orosz elnök arról is beszélt, hogy a területek visszafoglalását célzó ukrán ellentámadás "nem járt sikerrel", és az orosz védelem áttörésére tett kísérletek kudarcot vallottak.

Putyin azt mondta: "az ellenség összes kísérlete, hogy áttörje a védelmünket... sikertelen maradt az egész offenzíva során".

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×