Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Földbe fúródott orosz kazettás bomba a Harkiv-Pjatyihatki temetőben 2022. március 23-án. A temetőben a szovjet Belügyi Népbiztosság által kivégzettek, köztük az 1940-es katyni mészárlás lengyel áldozatai nyugszanak. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Andrzej Lange

Vlagyimir Putyin a gyűlölt fegyverek bevetését helyezte kilátásba

Van belőle elég - mondta egy tévéinterjúban.

Az állami tévécsatornán sugárzott interjúban Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország "elégséges készlettel" rendelkezik kazettás bombákból, és Moszkva fenntartja a jogot ezek bevetésére, ha ilyen lőszert használnak az orosz erők ellen Ukrajnában.

"Természetesen, ha ellenünk használják fel őket, fenntartjuk a jogot a viszonosságra" - mondta egyebek mellett Putyin a Reuters tudósítása szerint.

Ukrajna kazettás bombákat kapott az Egyesült Államoktól, részben arra hivatkozva, hogy Oroszország ilyeneket használ Ukrajnában.

Putyin kijelentette, hogy a kazettás bombák használatát bűncselekménynek tekinti, és Oroszországnak mindeddig nem volt szüksége a használatukra, annak ellenére, hogy a múltban lőszerproblémái is voltak. Úgy vélte, hogy Washington azért adott ilyen lőszereket Ukrajnának, mert a nyugati országok már nem képesek ellátni a kelet-európai országot megfelelő hagyományos fegyverekkel.

Ezt a fajta bombát egyébként több mint 100 országban betiltották, mert veszélyt jelentenek a civil lakosságra is, de sem az USA, sem Ukrajna, sem Oroszország nem írta alá a tilalomra vonatkozó egyezményt.

Az orosz elnök arról is beszélt, hogy a területek visszafoglalását célzó ukrán ellentámadás "nem járt sikerrel", és az orosz védelem áttörésére tett kísérletek kudarcot vallottak.

Putyin azt mondta: "az ellenség összes kísérlete, hogy áttörje a védelmünket... sikertelen maradt az egész offenzíva során".

Címlapról ajánljuk
„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

Az Egyesült Államok újabb lépéssel fokozza a nyomást Nicolás Maduro rendszerére: szankciókat jelentett be a venezuelai elnök családja ellen, lefoglalt egy olajtankert és további, szankcionált hajók vannak veszélyben. Washington szerint az ország vezetése „narkoterrorista rezsim és el kell szigetelni”.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×