Infostart.hu
eur:
390.27
usd:
337.19
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Vlagyimir Putyin orosz elnök a 26. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén 2023. június 16-án.
Nyitókép: MTI/AP/RIA Novosztyi/Pavel Bednyakov

Vlagyimir Putyin elárulta miért indított háborút Ukrajna ellen

Az orosz elnök szerint Ukrajna esetleges NATO tagsága fenyegetést jelent Oroszország számára, ezért kellett megindítani a hadműveleteket.

"Ami Ukrajna NATO-tagságát illeti, többször elmondtuk, hogy ez egyértelműen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára" - hangsúlyozta Vlagyimir Putyin Pavel Zarubinnak, a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsora készítőjének adott interjújában. "Lényegében a különleges katonai művelet egyik oka Ukrajna NATO-csatlakozásának veszélye volt" - tette hozzá.

Putyin elnök a Rosszíja 24 hírcsatornán is közvetített interjújában mindemelett azon véleményének adott hangot, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága nem növeli majd Ukrajna biztonságát, hanem jóval sebezhetőbbé teszi a világot, és további feszültséget fog okozni a nemzetközi porondon.

Az orosz elnök szót ejtett az Ukrajnának adott nyugati fegyverekről is. Mint mondta, látták, milyen nagy reményeket fűztek a nagyobb hatótávolságú rakétákhoz.

"Igen, ezek okoznak károkat, de semmit nem változtatnak a harci helyzeten, csak kiélezik a szembenállást, mindenekelőtt az ukrán fél kárára" - tette hozzá.

Mint mondta, az ukrán katonák félnek használni a nyugati tankokat, mert tudják, hogy az orosz erők kiemelt célpontjai. "Elmondhatom, hogy az ukrán katonák gyakran megtagadják, hogy beüljenek ezekbe a tankokba, mert a mieink kiemelt célpontjai, amelyeket az elsők között semmisítenek meg a harctéren" - ismertette Putyin, aki úgy fogalmazott, hogy "ez egy kevésbé kellemes körülmény". "Ugyanúgy égnek, mint az összes többi, sőt talán még jobban, mint a szovjet gyártmányú, jól ismert T-72-esek" - fűzte hozzá.

Beszélt arról is, hogy Ukrajnának joga van saját biztonságáról gondoskodnia, de nem Oroszország rovására. "Bármely országnak joga van arra, hogy szavatolja saját biztonságát, és persze arra is, hogy belátása szerint megválassza, miként éri el ezt a célját" - jelentette ki az orosz elnök. Mindazonáltal leszögezte: ennek egyedüli korlátja, hogy a biztonság elérése nem jelentkezhet fenyegetésként egy másik országra.

Felidézte, hogy a Moszkva és Kijev között az isztambuli megállapodás-tervezet részletes biztonsági garanciákat tartalmazott Ukrajna számára. Mint mondta,

Moszkva összességében elfogadhatónak tartotta a dokumentumot, de a kijevi vezetés "kidobta azt a szemétbe".

Putyin kijelentette még: Oroszország felfüggesztheti részvételét a fekete-tengeri gabonaegyezményben. Az egyezmény hatálya július 17-én ismét lejár. Az esetleges hosszabbítás kapcsán hangsúlyozta, hogy ez abban az esetben fog megtörténni, ha teljesítik a megállapodás Oroszországra vonatkozó részét.

Közölte: Moszkva kész várni, de már nem elégíti ki az a megoldás, hogy "először a hosszabbítás, aztán az ígéretek teljesítése". "Először az ígéretek teljesítése, aztán a mi részvételünk" - szögezte le az orosz elnök.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×