eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportkép a NATO csúcstalálkozójának résztvevőiről Vilniusban 2023. július 11-én. A középső sorban jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j7), elöl középen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (elöl b6), mellette balról Gitanas Nauseda litván államfő, jobbról Joe Biden amerikai elnök.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Tálas Péter: fontos vállalásról kell most számot adniuk a NATO-tagállamoknak

Míg a tavalyi, madridi csúcstalálkozó a stratégia alkotásról szól, addig a mostani vilniusi inkább politikai jellegű – hangoztatta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója

Tálas Péter emlékeztetett rá, hogy a vilniusi csúcstalálkozó két szempontból is politikai jellegűnek tekinthető. Egyrészt, mert a szövetség mindképpen egységet akar felmutatni és ezért még a leendő, új főtitkár személye körüli vitákat is elnapolták, inkább még egy évvel meghosszabbították Jens Stoltenberg megbízatását. A másik ok pedig – folytatta a biztonságpolitikai szakértő –, hogy a NATO vezetői most számba akarják venni, hogyan halad a tavaly Madridban tett vállalások végrehajtása.

Mint mondta, három ilyen nagyon fontos vállalás született a spanyol fővárosban. Az első az, hogy erősíteni kell a szövetség előretolt jelenlétét. Konkrétan ez azt jelenti, hogy nyolc állandó harccsoport létszámát zászlóalj méretűről dandár szintre kell emelni, vagyis egyenként 3-5 ezer főre bővülnének az egységek.

Ennek a teljesítése azonban olyan anyagi áldozatvállalást igényel a tagállamoktól, amire a legtöbben nem számítottak. Vilniusban kell a szövetségnek megállapodnia arról, hogy milyen módon finanszírozza ezt a jelentős létszámnövelést.

A második fontos téma Tálas Péter szerint az úgynevezett kollektív védelmi gyakorlatok kérdése. Ilyen manővereket az elmúlt egy évben sokat tartott a NATO, és azok mind azt mutatták, hogy a szövetség képes komoly méretű közös hadmozdulatok végrehajtására. Ilyen volt például a Defender 2023 elnevezésű manőver is, amely a NATO eddigi legnagyobb légi hadgyakorlatának bizonyult.

"De a szövetség tagjai Madridban tettek még egy harmadik, nagyon fontos vállalást is. Mégpedig azt, hogy jelentősen kibővítik és magasabb szintre emelik a készenléti tartalékot" – közölte Tálas Péter. Ennek értelmében az eddig negyvenezerről háromszázezerre növelik az egy hónapon belül bevethető egységek létszámát.

"Kétségtelenül ez a legnagyobb horderejű vállalása a tavalyi madridi csúcsértekezletnek – mondta a szakértő –, hiszen ez igényli a legtöbb forrást és mert ez fog időben a legjobban elhúzódni. Várhatóan csak a 2030-as évekre teljesíthető a készenléti erők nagyságának ilyen arányú növelése."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×