eur:
394.92
usd:
367.82
bux:
71456
2024. július 2. kedd Ottó
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott csoportkép a NATO csúcstalálkozójának résztvevőiről Vilniusban 2023. július 11-én. A középső sorban jobbról Orbán Viktor miniszterelnök (j7), elöl középen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (elöl b6), mellette balról Gitanas Nauseda litván államfő, jobbról Joe Biden amerikai elnök.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Tálas Péter: fontos vállalásról kell most számot adniuk a NATO-tagállamoknak

Míg a tavalyi, madridi csúcstalálkozó a stratégia alkotásról szól, addig a mostani vilniusi inkább politikai jellegű – hangoztatta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója

Tálas Péter emlékeztetett rá, hogy a vilniusi csúcstalálkozó két szempontból is politikai jellegűnek tekinthető. Egyrészt, mert a szövetség mindképpen egységet akar felmutatni és ezért még a leendő, új főtitkár személye körüli vitákat is elnapolták, inkább még egy évvel meghosszabbították Jens Stoltenberg megbízatását. A másik ok pedig – folytatta a biztonságpolitikai szakértő –, hogy a NATO vezetői most számba akarják venni, hogyan halad a tavaly Madridban tett vállalások végrehajtása.

Mint mondta, három ilyen nagyon fontos vállalás született a spanyol fővárosban. Az első az, hogy erősíteni kell a szövetség előretolt jelenlétét. Konkrétan ez azt jelenti, hogy nyolc állandó harccsoport létszámát zászlóalj méretűről dandár szintre kell emelni, vagyis egyenként 3-5 ezer főre bővülnének az egységek.

Ennek a teljesítése azonban olyan anyagi áldozatvállalást igényel a tagállamoktól, amire a legtöbben nem számítottak. Vilniusban kell a szövetségnek megállapodnia arról, hogy milyen módon finanszírozza ezt a jelentős létszámnövelést.

A második fontos téma Tálas Péter szerint az úgynevezett kollektív védelmi gyakorlatok kérdése. Ilyen manővereket az elmúlt egy évben sokat tartott a NATO, és azok mind azt mutatták, hogy a szövetség képes komoly méretű közös hadmozdulatok végrehajtására. Ilyen volt például a Defender 2023 elnevezésű manőver is, amely a NATO eddigi legnagyobb légi hadgyakorlatának bizonyult.

"De a szövetség tagjai Madridban tettek még egy harmadik, nagyon fontos vállalást is. Mégpedig azt, hogy jelentősen kibővítik és magasabb szintre emelik a készenléti tartalékot" – közölte Tálas Péter. Ennek értelmében az eddig negyvenezerről háromszázezerre növelik az egy hónapon belül bevethető egységek létszámát.

"Kétségtelenül ez a legnagyobb horderejű vállalása a tavalyi madridi csúcsértekezletnek – mondta a szakértő –, hiszen ez igényli a legtöbb forrást és mert ez fog időben a legjobban elhúzódni. Várhatóan csak a 2030-as évekre teljesíthető a készenléti erők nagyságának ilyen arányú növelése."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Folytatódik a cseh-szlovák testvércsata: Prága inkább fokozza Ukrajna támogatását

Folytatódik a cseh-szlovák testvércsata: Prága inkább fokozza Ukrajna támogatását

A cseh miniszterelnök szerint a cseh-szlovák kormányközi tárgyalások felújítása továbbra sincs napirenden. A legfelsőbb cseh vezetők a prágai várban vitatták meg az országot érintő legfontosabb külpolitikai kérdéseket, és úgy nyilatkoztak, hogy Csehország folytatja Ukrajna támogatását minden területen, beleértve a fegyverszállításokat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.02. kedd, 18:00
Yann Caspar
a Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×