eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Rendőrök járőröznek Párizs központjában 2023. július 1-jén. A francia nagyvárosokban 45 ezer rendőrt mozgósítottak, miután Nanterre-ben június 27-én egy közúti ellenőrzést végző francia rendőr intézkedés közben lelőtt egy 17 éves fiút. Ezt követően zavargások törtek ki több városban is, a tiltakozók épületeket és járműveket gyújtottak fel vagy rongáltak meg. A fiatal életét kioltó rendőrt előzetes letartóztatásba helyezték.
Nyitókép: MTI/AP/Christophe Ena

Katonák és rendfenntartók miatt vizsgálódnak a francia zavargások kapcsán

Rendőri túlkapások, illetve csuklyás katonák állítólagos jelenléte borzolja az amúgy is felfokozott kedélyeket. Tizenhét polgármestert személyében ért támadás, egyiknek kis híján a házát is felgyújtották.

Tíz esetben indult vizsgálat rendfenntartók ellen Franciaországban az elővárosi zavargások kezdete óta, amelyeket egy, a rendőri intézkedésnek nem engedelmeskedő, kilenc nappal ezelőtt megölt algériai tinédzser halála váltott ki - közölte szerdán a francia belügyminiszter.

"Tíz IGPN (a rendőrség felügyeleti szerve) és IGGN (a csendőrség felügyeleti szerve) vizsgálat folyik" - mondta Gérald Darmanin egy szenátusi bizottsági meghallgatáson, de részletekkel nem szolgált az egyes esetekről.

A sajtó eddig két rendőri túlkapásról értesült. (A randalírozók túlkapásairól nem készült ilyen statisztika).

Az egyik a kelet-franciaországi Mont-Saint-Martin településen június 30-án történt, ahol egy fiatal rendbontó súlyosan megsérült a fején a rendőrség elitalakulatának beavatkozásakor, a tinédzser jelenleg is kómában van.

A másik esetben vasárnapra virradó éjjel a déli Marseille-ben a zavargások helyszínén egy 27 éves férfi "feltételezhetően egy rendőri gumilövedéktől" életét vesztette. A La Marseillaise című regionális lap és a Marianne országos hetilap úgy tudja, hogy az ügyészség szerint egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a motoros - akinek halálát egy gumilövedék által a mellkasán ért hirtelen ütés okozta - részt vett-e a zavargásokban.

A BFM hírtelevízió közreadta a férfi mobiltelefonjában található utolsó felvételt, amelyet a felesége bocsátott a sajtó rendelkezésre. Ebből az derül ki, hogy

néhány perccel a halála előtt az ételfutárként tevékenykedő férfi a rendbontók elleni rendőri fellépést rögzítette a motorján ülve. A közelben találták meg a motorja mellett a holttestét.

A belügyminiszter elmondta: a zavarásokkal kapcsolatban 3505 embert állítottak elő, közülük 1373-at a párizsi agglomerációban. A legfiatalabb 11 éves a legidősebb 59. Köztereken 23 878 tűzesetet regisztráltak a hatóságok, 12 031 gépkocsi égett ki, 2508 épületet gyújtottak fel vagy rongáltak meg, ezek közül 273 a rendfenntartókhoz tartozik, 105 polgármesteri hivatalban tettek kárt és 168 iskolaépületet támadtak meg.

Tizenhét polgármestert személyében ért támadás, köztük a Párizstól délre található L'Hay-les-Roses nevű település vezetőjét, akinek a családi házát támadták meg;

gépkocsival betörték a kaput, majd a kertben hagyott járművet felgyújtották azzal a céllal, hogy a ház tűzbe boruljon.

Az eset országos felháborodást váltott ki, valamennyi párt szolidaritásáról biztosította az önkormányzati vezetőt, akinek a felesége és az egyik gyereke megsérült a támadásban.

A tárcavezető a szentárok előtt elmondta: a helyzet jelenleg "nyugodt a nagyon nehéz pillanatok után", de továbbra is jelentős a rendőri jelenlét az utcákon.

Csuklyás személyek

Parancsnoki vizsgálat indult katonák állítólagos jelenléte miatt egy zavargásokat megfékező hatósági akcióban a nyugat-franciaországi Lorient-ban - közölte szerda este a francia védelmi tárca.

A francia haderők fegyveres tengeri elitalakulata, "a Forfusco vizsgálatot indított, amely jelenleg is tart. Amíg az eredmények nem ismertek, nem lesznek kommentárok" - erősítette meg a minisztérium az AFP hírügynökségnek a francia sajtóértesüléseket.

Az Ouest-France című regionális lap egy neve elhallgatását kérő katonával közölt interjút, aki elmondta:

mintegy harminc kollégájával július 1-re virradóra részt vett a rendbontók megfékezésében Lorient-ban azért, hogy szavai szerint "ne hagyják leégni az országot".

A Le Télégramme című helyi lap egy felvételt is közzétett, amelyen egy csuklyás emberekből álló csoport fellép rendbontókkal szemben.

"A cikkekben említetteken kívül, amelyek a helyszínen megfigyelt emberekre hivatkoznak, és névtelenek által elmondottakat idéznek, a lorient-i ügyészség jelenleg nem rendelkezik semmilyen konkrét, objektív információkkal, sem feljelentéssel bárki részéről is" - jelezte a hírügynökségnek szerda este Stéphane Kellenberger ügyész. A közlemény szerint az eljárásban egyelőre négy rendőrségi előállításról szerepelnek információk, amelyekben az említett éjszakán a cikkben említettekről nem esik szó.

Az ügyész úgy látja, hogy objektív bizonyítékok és feljelentés hiányában "a büntető törvénykönyv értelmében a büntetőeljárás megindításának feltételei egyelőre nem adottak".

"Nem tudom megerősíteni ezeket a híreket" a rendbontók elleni csoport fellépéséről - mondta az AFP-nek Fabrice Loher, a város polgármestere, aki szerint a titkosszolgálatoknak sincs semmilyen információja a csoport jelenlétéről a városban.

A városvezető óvatosságra intett a Le Télégramme által idézett férfi beszámolója kapcsán, aki azt állította, hogy az ominózus csoport tartóztatta le. Fabrice Loher maga is látott az utcán csuklyásokat, akikről elmondása szerint azt gondolta, hogy ők is rendbontók.

Hivatalos információk szerint július 1-re virradóra a breton kisvárosban négy embert állítottak elő, mindegyiküket a helyi rendőrség hallgatta ki.

Mi legyen a fegyvertartási szabályokkal?

A zavargások azt követően kezdődtek, hogy a Párizstól nyugatra található Nanterre-ben június 27-én egy rendőr agyonlőtt egy 17 éves helyi fiút, aki ellenállást tanúsított egy közúti ellenőrzéskor. A rendőr elmondása szerint veszélyben érezte saját és társa életét. Az igazoltatásról készült felvétel azonban ezt nem igazolta, ezért a 38 éves motoros rendőrt előzetes letartóztatásba helyezték, majd szándékos emberölés miatt eljárás indult ellene.

A rendőrök fegyverhasználatát 2017 óta új törvény szabályozza Franciaországban. A módosítást a gázolásos terrortámadások miatt tartotta szükségesnek a parlament. A rendőröknek azóta joguk van arra a gépkocsira rálőni, amelynek vezetője ellenáll az igazoltatásnak, ha másképp nem tudják megállítani a járművet, és ha megítélésük szerint a sofőr veszélyezteti mások vagy a rendőrök életét. Korábban a rendőrök csak jogos önvédelemre használhatták a szolgálati fegyverüket.

Gérald Darmanin szerint "azért, mert egy rendőr nem tartja be a törvényt, nem feltétlenül kell azt megváltoztatni. Ezt abszurd"

- válaszolta a tárcavezető egy esetleges törvénymódosításra vonatkozó kérdés kapcsán.

Élisabeth Borne miniszterelnök szintén a szenátusban megerősítette, hogy a 17 éves fiú halála "jogosan rázta meg az egész országot, s az érzésen osztozott a parlament is". "Ez az érzés azonban nem szolgálhat ürügyként elfogadhatatlan erőszakos cselekményekhez, amelyek állami jelképeket céloznak" - tette hozzá.

A miniszterelnök támogatásáról biztosította a rendfenntartó erőket és a tűzoltókat, akik "bátorsággal és professzionálisan" lépnek fel, és üdvözölte a szigorú igazságszolgáltatást és a településvezetőket, akik "a frontvonalban" dolgoznak. Elmondta, hogy "a köztársasági rend helyreállítása jelenleg a kormány prioritása".

"A stratégiánk négy pilléren nyugszik: a rendfenntartók jelenléte, határozott büntetőjogi válasz annak érdekében, hogy egyetlen elkövető se maradjon büntetlen, a közösségi oldalak felelőssé tétele és a szülői felelősség és tekintély hangsúlyozása, miután az elkövetők nagyon fiatalok" - mondta a miniszterelnök, aki megerősítette: "a helyzet gyakorlatilag mostanra mindenhol rendben van".

(A nyitóképen: Rendőrök járőröznek Párizs központjában 2023. július 1-jén.)

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×