Petr Fiala szerint Lengyelország és Magyarország azáltal, hogy blokkolja a vezetői megállapodást migrációs témában, a cseh érdekeket is veszélyezteti.

„Lengyelország és Magyarország gyakorlatilag minden olyan szöveget elutasít, ami megemlíti migrációt. Ezt nem tartom szerencsésnek” – jelentette ki Fiala újságíróknak a tanácskozás megkezdése előtt.

„Akik szerint a cseh kormánynak együtt kell működnie ezzel a két országgal ebben a kérdésben, azok tényleg nem tudják, mit beszélnek”.

Mint mondta, Csehország egyértelműen meg akarta említeni a tanácsi zárónyilatkozatban, hogy pénzügyileg támogatni kell azokat az országokat, amelyek jelentős számú ukrán menekültet fogadnak be, de Lengyelország és Magyarország ezt is ellenzi.

Kaja Kallas észt kormányfő azzal érvelt, hogy minden országnak kompromisszumkészséget kellene mutatnia a vitatott migrációs kérdésben, ugyanakkor elismerte, a tagországok egyetértenek abban, hogy az EU-nak a külső határok védelmére kell összpontosítania. Szerinte a korábbi vitákból származó „frusztráció” akadályozza az egyetértést.

„Figyelembe véve minden tagállam aggodalmát, megvan a kompromisszumkészség szelleme a tárgyalóteremben, de az nem működik, hogy valaki mindenre csak nemet mond” – hangsúlyozta.

Robert Golob szlovén miniszterelnök úgy vélte, hogy a csúcstalálkozó nem zárul egységes következtetésekkel migrációs témában, a vezetők Charles Michel, az Európai Tanács elnökének önálló nyilatkozatát választják majd. Megjegyezte,

ez a nyilatkozat hangsúlyozná annak fontosságát, hogy a nem uniós országokkal együttműködve csökkentsék az EU-ba irányuló migrációt – ez az álláspont széles körű támogatást élvez.

Felhívta a figyelmet, hogy a migrációs politikáról szóló döntésekhez többségre van szükség, de Varsó és Budapest továbbra is egyhangúságot akar a kérdésben. „Különösen Magyarország teljesen eltökélt ebben, és ezért nem szavaz meg semmilyen következtetést” tette hozz.

Xavier Bettel luxemburgi kormányfő szerint Magyarország és Lengyelország megkérdőjelezi egy uniós döntés érvényességét, ami veszélyes jogi precedenst jelenthet abban az esetben, ha a tagállamok végül engednek nekik.

„Inkább ne legyenek következtetések, mint hogy rosszakat fogadjunk el. Nem engedhetjük meg, hogy Lengyelország és Magyarország most és a jövőben megkérdőjelezze a többségi döntéshozatalt” – hangsúlyozta.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök azt emelte ki, hogy az Európai Unió megerősítette védelmi képességei fokozásának szükségességét. Hozzátette, a migrációról folytatott vita egyértelművé tette, hogy az EU-nak a belső helyzet kezelése mellett a bevándorlás külső dimenzióira és a migráció okaira kell összpontosítania a külső határok erős védelme mellett.

Erősíteni kell a partnerországokkal ápolt együttműködést, hogy segítsenek megfékezni az Európába irányuló migráció áramlatot – részletezte.

„Ez idáig arról volt szó, hogy mit kezdjünk azokkal, akik már Európába érkeztek. Most azonban világossá vált, hogy azt kell tisztázni, mi lassíthatja és kontrollálhatja a migrációs áramlatot.”

Noha a tagállami vezetők még nem véglegesítették a zárónyilatkozat migrációról szóló fejezetét, a teremben egyetértés van abban, hogy a legnagyobb figyelmet arra kell fordítani, ahonnan a migrációs áramlatok kiindulnak – tette hozzá.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerint nem probléma, ha ma a vezetők között nem születik megállapodás, mivel ez nem változtat azon, amiben a belügyminiszterek többsége a hónap elején megegyezett.

„Még ha nem is lesz megállapodás, és a következtetéseket nem hagyják jóvá, a svéd elnökség alatt a migrációs és menekültügyi paktummal kapcsolatban elért előrelépés a belügyminiszterek szintjén már megtörtént” – jelentette ki.

Az uniós tagállamok június 8-i belügyminiszteri tanácsán a tagországok többsége tárgyalási álláspontot szavazott meg az Európai Unió új migrációs és menekültügyi csomagjával kapcsolatban, amely többek között a migráció frontországainak megsegítésére kötelező szolidaritási mechanizmust fektet le. A megállapodás előírja, hogy tagállamok kötelesek átvenni migránsokat azokból az országokból, ahová a legtöbben érkeznek. A migránsok befogadását megtagadó országoknak fejenként körülbelül 8 millió forintos összeget kell befizetniük az Európai Uniónak.