Infostart.hu
eur:
387.66
usd:
330.63
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a hagyományos évenkénti sajtótájékoztatóján Minszkben 2021. augusztus 9-én, az ellene indult tömegtüntetések kezdetének első évfordulóján. Fehéroroszországban hónapokon át rendszeresen tömegek vonultak utcára, miután a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,1 százalékával megnyerte a tavalyi elnökválasztást. Az ellenzék csalásnak minősítette az eredményt, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki jelöltet ismerte el győztesnek. A megmozdulásokat a biztonsági erők brutálisan leverték, Cihanouszkaja Litvániába menekült.
Nyitókép: MTI/AP/BelTA/Nyikolaj Petrov

Taktikai atomfegyverek landoltak Fehéroroszországban

A hírt Aljakszandr Lukasenka elnök jelentette be.

Már Fehéroroszország területén van az ide szánt orosz nukleáris fegyverek jelentős része – jelentette be a fehérorosz államfő a hadsereg vezetői előtt. Aljakszandr Lukasenka azt nem kívánta elárulni, pontosan mennyi atomtöltet érkezett Fehéroroszországba, de megjegyezte, hogy ő maga is meglepődött, hogy nem bukkantak a nyomára, hol őrzik ezeket – írja a vg.hu.

Azt határozottan cáfolta, hogy az ország területén tartózkodó Wagner-harcosok hozzáférhetnének az atomfegyverekhez. "A Wagner nem fog semmilyen nukleáris fegyvert őrizni, csak fehérorosz és orosz katonák" – szögezte le. Az oroszoktól való segítségkérést azzal indokolta, hogy ezen a téren nincs tapasztalatuk, és az atomtöltetek felügyelete „nem könnyű vállalkozás”.

A rövid hatótávolságú, korlátozott erejű, akár az ukrajnai fronton is bevethető atomfegyvereket hordozó rakéták Oroszországon kívüli telepítése Moszkva első ilyen lépése a Szovjetunió felbomlása óta. Az orosz szándék az volt, hogy még a júliusi NATO-csúcs előtt felfegyverezné legfőbb szövetségesét. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök június 13-án egyeztetett arról, hogy milyen körülmények között kerülhet sor nukleáris fegyverek bevetésére Fehéroroszország területéről indítva. Akkor azt mondta, az atomfegyvereket az ő személyes kérésére telepítik, hogy garantálják az ország biztonságát.

Kiemelte, hogy csak taktikai, nem pedig stratégiai atomfegyverekről van szó, de a telephelyeket felkészítették arra, hogy szükség esetén stratégiai atomfegyvereket, például orosz Topol rakétákat is fogadjanak.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×