Megszületett az Európai Unió menekültügyi reformjáról szóló előzetes megállapodás. A tagállamok belügyminiszterei Luxemburgban egyeztek meg a részletekről, mindenekelőtt a menekültek, illetve a migránsok befogadásának szigorításáról. A reform lényege, hogy a tagállamok országaiban menedéket és munkát keresők befogadásának előzetes elbírálása az EU külső határain történjen. Ily módon pedig megkönnyítsék azok visszatoloncolását, akik nem jogosultak a menekültstátuszra.

A megállapodást ismertető illetékes svéd miniszter kötelező szolidaritási mechanizmusról beszélt. Malmer Stenergard, a soros EU-elnök Svédország migrációs ügyekért felelős minisztere a szolidaritással összefüggésben a migráció frontországainak, Görögországnak és Olaszországnak a megsegítését emelte ki. Úgy értékelte, hogy a javasolt új eljárást biztonságot jelent a menekültstátuszért folyamodók számára, egyidejűleg pedig megkönnyíti a tagállamok illetékes hatóságainak a munkáját is. Utalt arra, hogy az elhatározott intézkedések segíteni fogják az uniós maradásra nem jogosult migránsok – a nemzetközi joggal összhangban történő – visszaküldését hazájukba.

A hírügynökségek – köztük az MTI – jelentése szerint a tagállamok számára lehetőség nyílik arra is, hogy válasszanak a szolidaritás különböző formái közül.

A megállapodás tető alá hozását mind a tagállamok között, mind pedig egyes tagállamokban heves vita előzte meg. Több forrás, mindenekelőtt a ZDF kőszolgálati televízió szerint várható az is, hogy a csomagot módosítani fogják az uniós tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament tárgyalásai során. Értesülések szerint az Európai Parlament több képviselője tiltakozott a javasolt szigorítások ellen.

Németországban szinte azonnal fellángolt a vita a belügyminiszterek megállapodásában foglaltakkal kapcsolatban. A kormánykoalíció legerősebb pártja, a szociáldemokrata SPD – élén a Luxemburgban az országot képviselő Nancy Faeser belügyminiszterrel – történelmi megállapodásról beszélt. A miniszter ezzel összefüggésben a kompromisszumok szükségességét emelte ki.

Ezzel szemben a Zöldek Pártjának vezető politikusai egymásnak ugrottak.

A párt ugyanis már a tanácskozás előtt azt hangoztatta, hogy a külső határok mentén tervezett, a befogadást szigorító javaslatok túlzottak, és kivételekre van szükség. Mindenekelőtt amellett foglalt állást, hogy a gyermekes nagycsaládosokkal, valamint a a kísérő nélküli, 18 év alatti gyermekkel kivételt kell tenni. A befogadás hosszadalmas elbírálása, illetve ez alatt az érintettek ideiglenes táborokban történő elszállásolása ugyanis számukra embertelen körülményeket vonhat maga után.

A kormányt képviselő belügyminiszter ennek ellenére jóváhagyta a luxemburgi egyezséget, ami teljességgel megosztotta a zöld párti vezetőséget. Ezt jelzi, hogy míg a zöldek egyik társelnöke közvetve szükséges kompromisszumokról beszélt – Omid Nouripur szerint a luxemburgi ,megállapodás kormányzati jóváhagyása szükséges lépés volt annak érdekében, hogy Európa ebben a fontos kérdésben közösen haladjon előre" –, a másik társelnök, Ricarda Lang úgy vélekedett, hogy hiba volt az egyezség kormányzati jóváhagyása.

Lang mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy a javasolt kivételeket a belügyminiszterek nem vették figyelembe. Elítélte azt is, hogy a szolidaritás hangsúlyozása ellenére nem jött létre megállapodás a menekültek kötelező elosztásának mechanizmusáról.

A Zöldek Pártjának két vezető politikusa, Annalena Baerbock külügyminiszter és Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter ugyanakkor támogatásáról biztosította a létrejött megállapodást. Mindketten úgy értékelték, hogy a kompromisszumokra szükség volt Európa egységes fellépésének szükségessége érdekében.

Az ARD értesülése szerint a párton belüli vita nyomán a külügyminiszter megszakította brazíliai látogatását, és hazautazott.

Több forrás idézte a belügyminiszternek azt a kijelentését is, amely szerint a kidolgozott reform mindenképp jobb a jelenlegi menekültügyi helyzetnél. Nancy Faeser ezzel is indokolta, hogy Németországnak engedményeket kellett tennie.