Infostart.hu
eur:
379.41
usd:
321.86
bux:
131168.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt, az SNP vezetője ismerteti a párt választási programját Glasgowban 2019. november 27-én. Nagy-Britanniában december 12-én tartanak előrehozott parlamenti választást.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Perry

Gálik Zoltán: nem csak a kétes pártfinanszírozás miatt zajlik nyomozás Nicola Sturgeon ellen

Őrizetbe vették vasárnap Nicola Sturgeon volt skót miniszterelnököt, a függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt korábbi vezetőjét a párt finanszírozásának ügyében hosszabb ideje folyó rendőrségi vizsgálat keretében. Sturgeont néhány órával később, vádemelés nélkül szabadlábra helyezték, de a rendőrség közölte, hogy a vizsgálat folytatódik. Az ügy hátteréről Gálik Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdeztük.

Nicola Sturgeon 2014 és 2023 között volt a Skót Nemzeti Párt vezetője, mely időszak alatt meglehetősen nagy összegeket gyűjtöttek össze a skót függetlenség támogatására. Gálik Zoltán elmondása szerint az SNP-hez 2017-ig csaknem 500 ezer font vándorolt, majd 2020-ig ezt 667 ezer fontra (valamivel kevesebb mint 267 millió forint) hizlalták. A vádak szerint ezek az pénzek azonban nem célhoz kötötten kerültek felhasználása, magyarán:

nem arra fordították, amire a befizetők szánták, vagyis a függetlenség támogatására.

A volt miniszterelnök mellett másik két személyt is őrizetbe vettek a skót hatóságok: Nicola Sturgeon férjét, Peter Murrellt, illetve Colin Beattie-t, az SNP volt pénztárosát, vádemelés azonban egyelőre nem történt, így végül mindhármukat elengedték.

A Budapesti Corvinus Egyetem docense kitért arra is, hogy a kétes pártfinanszírozás mellett további két Nicola Sturgeonhoz és Peter Murrellhez fűződő ügyben is zajlik a nyomozás. Az egyikben egy 107 ezer fontos – még csak részint visszafizetett – kölcsön, a másik ügyben egy 100 ezer fontért megvásárolt lakóautó miatt vizsgálódnak a hatóságok. Hogy esetleg a saját céljaikra használhatták a skót függetlenségre gyűjtött pénzt, azt a nyomozás fogja kideríteni, aminek részletei egyelőre nem ismertek.

Ahogy arról korábban az Infostart is beszámolt, Nicola Sturgeon februárban mondott le váratlanul kormányfői és pártelnöki tisztségéről. Hogy a lépés vajon a mostani ügy előzménye lehetett-e, a szakértő úgy fogalmazott: „valószínűleg valami történhetett, de már tavaly októbertől kezdődően”. Emlékeztetett: az új első miniszter – a skót miniszterelnök –, Humza Haroon Yousaf pár napja hozta nyilvánosságra, hogy az SNP könyvelője már múlt év októberében távozott a posztjáról, így viszont kétségessé vált, hogy a júliusi határidőre a párt mérleget vonva el tud-e majd számolni a finanszírozásával.

A Skót Nemzeti Párt körüli botrány hatással lehet a függetlenségi törekvésekre, Gálik Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a legutóbbi felmérések szerint a párt népszerűsége múlt év decemberéhez képest 51-ről 41 százalékra esett, miközben a függetlenséget támogatók aránya csak 3 százalékkal csökkent: jelenleg a skótok 53 százaléka szavazna igennel, 47 százalék nemmel egy függetlenségi népszavazáson. Vagyis egyelőre csak annyi látszik, hogy más felé fordulnak a függetlenségre vágyók.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×