Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Ukrán katonák páncélozott szállítójárművön a kelet-ukrajnai Bahmut térségében húzódó fronton, az orosz erőkkel vívott harcok helyszínén 2023. június 5-én.
Nyitókép: MTI/AP/Irina Ribakova

Eredményesen nyomulnak az ukránok Bahmutnál

Az ukrán 68. dandár arról számolt be vasárnap, hogy az ukrán hadsereg más alakulataival együttműködve, visszafoglalta az orosz csapatoktól a Donyeck megyei Blahodatne települést.

Blahodatne Bahmut közelében, a várostól mintegy tíz kilométerre északra fekszik. A Facebookon közzétett közleményében az ukrán dandár megjegyezte, hogy az orosz csapatok a végsőkig ellenálltak, de nem tudták feltartóztatni az ukrán erőket.

Az oroszok pedig azt jelentették, hogy Zaporizzsja irányában az orosz hadsereg három ukrán támadást hiúsított meg, megölve több mint ötven ukrán katonát, valamint megsemmisítve a egyebek mellett 11 harckocsit - köztük három német gyártmányú Leopardot - több tucat harcjárművet és egy brit gyártmányú Stormer légvédelmi rakétarendszert.

Donyeck körzetében a leghevesebb harcok a beszámoló értelmében Marjinkánál és Avdijivkánál folytak, ahol nyolc ukrán előretörési kísérlet hiúsult meg.

Volodimir Zelenszkij közben aláírta azt a rendeletet, amellyel Ukrajna újabb 178 orosz állampolgárral - köztük az orosz alkotmánybíróság tagjaival - szemben vezetett be öt évre szóló szankciókat.

Mindeközben a kahovkai vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenerho állami vállalat közleményében azt írta, hogy a létesítmény felrobbantása nyomán a Dnyeper folyónak az észak-krími csatornát tápláló szakaszán apadni kezdett a víz.

A közlés szerint vasárnap reggel a kahovkai tározó szintje a Dnyipropetrovszk megyei Nyikopol térségében 9,35 méter volt. A nap folyamán több mint egy métert, a robbanás óta pedig több mint hét métert csökkent a vízszint. A Dnyeper vízszintje Herszonnál jelenleg 4,18 méter és egy nap alatt 0,54 métert apadt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Még mindig kevés apa megy GYED-re vagy GYES-re – Mi a baj a hazai rendszerrel?

Még mindig kevés apa megy GYED-re vagy GYES-re – Mi a baj a hazai rendszerrel?

Amikor családpolitikai intézkedésekről beszélünk, gyakran az anyáknak és/vagy a gyermekeknek nyújtott támogatásokra, juttatásokra gondolunk. Szerencsére manapság már egyre több szó esik az apák szerepéről is, azonban még mindig nincsenek kellően támogatva a gyermekükről gondoskodó férfiak. A témával kapcsolatban számos tanulmány áll rendelkezésre, melyek egytől egyik megerősítik, hogy mind a gyermek, mind pedig a szülők szempontjából nagyon előnyös, ha az édesapa aktívan kiveszi a részét a gondozási feladatokból. De mi a helyzet Magyarországon? Azt biztosan kijelenthetjük, hogy hazánkban nagy igény mutatkozik az ún. bevonódó apaságra, ugyanakkor mégis azt látjuk, hogy leggyakrabban a nők maradnak otthon GYED-en vagy GYES-en, illetve a gyermekgondozás és a háztartási feladatok később is nagyrészt rájuk hárulnak. Felmerül tehát a kérdés: mi akadályozza az apák részvételét és mi lehet a megoldás?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×