eur:
396.07
usd:
369.54
bux:
72031.32
2024. július 2. kedd Ottó
Az amerikai légierő egyik, A-10 Thunderbolt II sugárhajtású csatarepülőgépe a Defender Europe nemzetközi gyakorlattal kombinált Summer Shield elnevezésű  hadgyakorlaton a lettországi Adaziban 2022. május 27-én. A Summer Shield műveletet a lett hadsereg szárazföldi erőinek gépesített gyalogdandárja vezeti. A hadgyakorlaton a NATO megnövelt előretolt jelenlét (enhanced Forward Presence, eFP) műveletének keretében Lettországban szolgáló lett, litván, dán, amerikai, brit és szlovák egységek vesznek részt.
Nyitókép: MTI/EPA/Toms Kalnins

Most elválik, hogyan reagál a NATO légi ereje egy tagállam megtámadására

A védekezés áll a középpontban a NATO történetének szombaton kezdődő legnagyobb szabású légi hadgyakorlatán – fogalmazott az InfoRádiónak Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Az Air Defender 23 (Légi védelmező 23) nevű gyakorlaton mintegy 25 tagország vesz részt együttvéve 250 repülőgéppel és közel tízezer katonával. A dolog lényegét az adja, hogy a múlt évi madridi NATO-csúcson az a döntés született, hogy az észak-atlanti szövetségnek meg kell erősítenie a kollektív védelmi képességeinek elemeit. A mostani gyakorlaton tehát a tagállamok több napon keresztül és több elemre bontva a közös légi műveletek forgatókönyveit gyakorolják, ami egyfajta demonstrációként is felfogható az idei vilniusi találkozó előtt – magyarázta a szakértő.

Eredeti tervek szerint a főként Németország légterében zajló gyakorlat legfontosabb elemeként azt szimulálják, hogy a NATO légi ereje hogyan reagálna arra, ha egy tagállamát megtámadnák. A műveletben résztvevő 250 repülőgépből nagyságrendileg 100 amerikai, ami voltaképp azt mutatja, hogy Washington milyen nagy mértékben elkötelezett a szövetség mellett, „de talán ami ennél is fontosabb, hogy 100 darabot pedig az európai tagok adnak”.

Az NKE tudományos munkatársa hozzátette: a gyakorlat során a tagországok légi erejének a lehető leggyorsabban át kell települnie majd az értesítést követően a németországi támaszpontokról a megtámadott államba, amit aztán meg kell védenie. A kisebb, rövidebb forgatókönyvek légi felderítést, légi utántöltést, de akár légi harcokat is magában foglalhatnak, illetve a személyi állománynak és haditechnikai eszközöknek az áttelepítését is.

Kiemelendő, hogy a szombaton kezdődő, 12 napos légi hadgyakorlat az orosz területektől távol zajlanak majd, amiről előzetesen mind az európai közvéleményt, civileket, mind pedig a térség fontos szereplőit, így Oroszországot is tájékoztatták arról, hogy hol és mi fog történni. A NATO kifejezett hangsúlyt fektet arra, hogy Kalinyingrád térségét, tehát az oroszok exklávéját a Balti-tenger partján meg se közelítsék, elkerülendő annak a látszatát is, hogy a gyakorlat Oroszország ellen irányulna – mondta a szakértő.

A központ Németország lesz, de hollandiai és csehországi bázisokat is használnak. Csiki Varga Tamás szerint Bundeswehrnek több szempontból is fontos, hogy egy ilyen volumenű gyakorlatot „láthatnak vendégül”, amivel a NATO melletti német elköteleződést is demonstrálni kívánják, illetve azt, hogy az egyik legnagyobb kontinentális hatalomként Németországra „lehet számítani”.

Bár Németország Hollandiával és Csehországgal évek óta mélyülő katonai együttműködésben van, ami adott esetben arra is kiterjedhet, hogy alegységek szintjén közös parancsnokság alá rendeljék erőiket, a légierő esetében nem egészen ez a meghatározó.

Németország mindenképp szeretné bizonyítani, hogy képes egy ilyen komplex műveletet – a logisztikában, hadműveleti tervezésben és végrehajtásban – összefogni, megerősítve egyben azt a képet, hogy az európai szövetségesek Belinben is megbízható partnerre lelnek.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Patthelyzet a választások miatt: a szakértő szerint leállhat Franciaország

Patthelyzet a választások miatt: a szakértő szerint leállhat Franciaország

A Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója szerint már az első választási forduló után biztosra vehető, hogy Emmanuel Macron nem tud többséget alakítani a francia nemzetgyűlésben, egy esetleges koalíció létrejötte pedig egyrészt kétséges, másrészt törékeny lenne. Yann Caspar arról is beszélt az InfoRádióban, hogy erőszakos eseményektől tart.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.02. kedd, 18:00
Yann Caspar
a Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója
A piac végül csak legyőzte Erdoğant: Törökországba visszatért a józan ész

A piac végül csak legyőzte Erdoğant: Törökországba visszatért a józan ész

Feladta a minden közgazdasági racionalitást mellőző kísérletét Erdoğan török elnök, amely szerint a magas infláció ellen alacsony kamatokkal lehet harcolni. Újraválasztása után egykori Wall Street-i bankárokat ültetett a jegybank és a pénzügyminisztérum élére, és szabad kezet adott nekik a korábbi gazdaságpolitikai hibák kijavítására. A gazdaságpolitika döntéshozói nagy lendülettel álltak munkába, és a piac ezt látványosan díjazza. Ám az is látszik, hogy a bizalom nem állt helyre a török vezetés kapcsán, a kockázatokat nem is szabad alábecsülni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×