eur:
401.93
usd:
371.43
bux:
90496.51
2025. március 31. hétfő Árpád
Nyitókép: Whoosh

E-rolleres őrület Európában – száguldás és szabályozás

Párizs lakosai egyértelműen a kitiltás mellé álltak és a brit vonatokra és állomásokra sem lehet június elseje óta bemenni e-rollerrel: a terület egészen egyértelműen szabályozásra szorul.

Arról nincsenek összeurópai adatok, hogy hány balesetért, illetve halálesetért lehet e-rollerrel közelekedőket felelőssé tenni a kontinensen, mivel a rendőrök nem gyűjtenek ilyen adatokat, de egyértelműen egyre több az olyan baleset, amelyben rolleres is érintett – írja a Euronews.

A brit közlekedési minisztérium egyértelműen kimondta, hogy az e-rollert használók a közlekedés sérülékeny tagjai, mivel

nem védi őket semmi baleset esetén, és az autósok nehezen veszik őket észre.

Nagy-Britanniában tavaly 1349 balesetben vettek részt e-rollerek, az előző évi 978 ütközéssel szemben. Ugyanebben az időszakban 12 ember halt meg elektromos rollerrel ütközve: közülük 11 motoros volt. 1425 sérültje volt ezeknek az eseteknek, szemben az előző évi 1029 sérülttel.

Franciaországban 2021-ben 24 ember halt meg e-rolleres balesetben, Németországban 2020-ban öt e-rollerező halt meg.

Az OECD kockázatbecslése alapján az elektromos rollerrel közlekedők épp ugyanakkora veszélynek vannak kitéve a forgalomban, mint a biciklizők, és a baleseti sérülés miatt kórházba kerülők aránya is megegyezik a két csoport esetében. A motorosok és robogóval közlekedők körében a halálozás ötszöröse az elektromos rollerrel közlekedőknél tapasztaltaknak. Mind a biciklivel, mind az e-rollerrel közlekedők halálozásáért az esetek 80 százalékában egy nagyobb járművel való ütközés a felelős.

Az európai országok szabályozásaiban nagy különbségeket mutat az, hogy hol engedik és hol tiltják az e-rollerek közlekedését.

Felhajthatnak bicikliútra, járdára, vagy közlekedhetnek úttesten?

Az elektromos rollerek kerékpárutakon való közlekedésének engedélyezése változó. Számos országban használhatják a kerékpárutakat, de Görögországban, Hollandiában, Norvégiában és az Egyesült Királyságban nem.

A járdákon való használatukra vonatkozó szabályok szigorúbbak. A 21 országból 15-ben az e-rollerek nem használhatók járdákon. Ez csak Belgiumban, Bulgáriában, Észtországban, Finnországban, Szlovákiában és Svédországban engedélyezett.

Az ugyanakkor elég gyakori, hogy maximalizálják a sebességet, amellyel közlekedhetnek: ez 20-25 kilométer/óra általában. 21 európai országból mindössze három nem alkalmaz ilyen korlátozást: Bulgária, Észtország és hazánk. Kötelező biztosítást ugyanakkor csak három állam követel meg e-roller használatához: Dánia, Franciaország és az Egyesült Királyság.

A bukósisak-használat is vegyes képet mutat. Ausztriában, Csehországban, Franciaországban, Franciaországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban a kiskorúak számára kötelező a bukósisak viselése, a többi 16 országban minden korosztály számára engedélyezett a bukósisak nélküli közlekedés.

Az e-rollerrel közlekedők mindössze 4 százaléka visel sisakot, amikor baleset történik vele: ez magyarázza a fejsérülések magas arányát az ilyen balesetek áldozatai körében az Európai Közúti Biztonsági Megfigyelőközpont (ERSO) jelentése szerint.

Magyarországon nincs életkori megkötés, kötelező bukósisak-használat, maximalizált sebesség, biztosítási kötelezettség sem a járdákon nem használható közlekedési forma esetében, miközben az Egyesült Királyságban már folynak kísérletek, melyekben a kölcsönözhető rollerek használatához jogosítvány meglétét írják elő, valamint azt, hogy csak egy ember használhassa azokat egyidejűleg. A járdáról kitiltott eszközökkel utakon – de nem főutakon – és bicikliutakon is lehet haladni, a bukósisak ajánlott, de nem kötelező a rendszerben, amelyben minden rollernek biztosítása is van.

Címlapról ajánljuk
Az unió komoly változásokat akar, de kiváltható-e az amerikai védelem Európában?

Az unió komoly változásokat akar, de kiváltható-e az amerikai védelem Európában?

Európa a mozgósítható haderő és bizonyos katonai eszközök tekintetében jelentős mértékben függ az Egyesült Államoktól, a teljes leválás rövid távon nem lehet reális cél – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a legnagyobb amerikai függés a kiegészítő eszközöknél figyelhető meg, a logisztikában óriási a lemaradása Európának.

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×