A többek között a NATO támogatásával létrejött konferencia amerikai és európai - köztük magyar - szakemberek összehívásával tanácskozást szerveztek, amelynek a célja a "poszthidegháborús" korszak lezárása utáni rendszer kérdése volt - számolt be róla Szemerkényi Réka, a Nemzetközi Republikánus Intézetnek a vezető tanácsadója.

A transzatlanti kapcsolatok az orosz-ukrán háborúval nagyon előtérbe kerültek, felértékelődött a katonai szövetségben lévő tagság, amely abból is látszik, hogy új jelentkezők is vannak. Ezzel kapcsolatban Szemerkényi Réka azt mondta, a hidegháború utáni "aranyévek" lezárását jelentette Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja.

"Az agresszió egy olyan új atlantizmust indított el a már korábbi tagállamokon belül is, amely kihatott aztán olyan, hagyományosan a semlegesség, az el nem kötelezettség talaján álló államok biztonságpolitikai gondolkodására is, amit

30-40 éve taglaltunk, de soha nem látott senki elképzelhetőnek.

Valóban egy új atlanti együttműködés megszületésének vagyunk a pillanatában, olyan erős biztonságpolitikai koncepciók kerültek előtérbe, amelyek arról szólnak, hogy az atlanti értékrendszer és együttműködés az előttünk álló évtizedek meghatározó pillére lesz" - szögezte le.

Hogy az új helyzetben újra kell-e gondolni a NATO vagy az egyes tagállamok védelmi stratégiáját is, arról azt mondta, a konferencián előadó NATO-főtitkári küldött épp erről beszélt.

"A NATO által elfogadott stratégiai koncepció jó alapokat teremt a további együttműködésre, de figyelve a nemzetközi fejleményeket az együttműködés új elemeit kell erősíteni; volt egy kényelmi időszak, amelyben lehetett hagyatkozni a már korábban kiépített katonai erőkre, főleg az Egyesült Államok részéről,

Európa azt gondolta, megengedheti magának azt a luxust, hogy ahelyett, hogy katonai kiadásokra fordítana a költségvetéséből, gazdasági, oktatási, kulturális területekre összpontosít. Ennek a korszaknak most vége.

De már az Ukrajna elleni támadás előtt is lehetett ezt érzékelni" - fejtegette.

Különösen igaz ez szerinte akkor, amikor a "szoft" eszközök is olyan drágák ebben a küzdelemben a biztonság erősítése szempontjából.

Egy másik felszólalót idézve arra mutatott rá, hogy nem csak Ukrajnára kell figyelni most, Oroszországra is.

"A kibertámadások, a dezinformáció, az egyes államok belpolitikai fejleményeibe való beavatkozási törekvés, a NATO-tagállamok kapcsolatainak gyengítésére irányuló törekvés; továbbra is nem hogy lassultak, de ugyanolyan markánsan folytatódnak az orosz stratégiai koncepció mentén" - figyelmeztetett.

Hogy Ukrajnának helye lehet-e a NATO-ban, arról a konferencia alapján úgy vélekedett, erről nem a közelgő vilniusi csúcson születik majd döntés, ugyanakkor a kapcsolatok és a további támogatások erősítése meg fog jelenni.

Kína pedig most a háttérben növekszik, illetve van jelen. Szemerkényi Réka szerint az ázsiai óriással is kell foglalkozni.

"Amerikai oldalról a szakértők kifejtették, az Egyesült Államok külpolitikai gondolkodása jelentős átalakuláson ment át az elmúlt 5-6 évben. Markánsan az együttműködést szorgalmazó fellépés kritikája jelent meg, az együttműködés stratégiája ugyanis kudarcosnak bizonyult; egy olyan befolyásolási rendszer formálódik Kína részéről, amely újabb feszültségekhez vezetett" - ecsetelte.

A kitettség növekedésének kritikája ráadásul szerinte mind republikánus, mind demokrata oldalról mára erős támogatást élvez.