A két házelnök Szentgotthárdon a Szlovén Kulturális és Információs Központban előbb megbeszélést folytatott a magyarországi szlovén és a szlovéniai magyar nemzeti közösségek képviselőivel, majd részt vett a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség és a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség külön jogainak biztosításáról szóló egyezmény aláírásának 30. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

A harminc évvel ezelőtt megkötött kétoldalú nemzeti kisebbségvédelmi egyezmény napjainkban korszerű, célszerű és hatékony eszközként szolgál a két állam közötti kapcsolatokban az etnikai béke, a nemzeti méltányosság és a politikai stabilitás erősítésére - emelte ki beszédében Kövér László.

Hozzátette: különösen fontosak ezek az értékek, hiszen - mint oly sokszor láthattuk az európai történelemben, legutóbb éppen a délszláv háborúk során, vagy jelenleg az orosz-ukrán háborúban - a nemzeti kisebbségek rendezetlen kérdései mindig etnikai békétlenséget és politikai instabilitást szülnek, amelyek sokszor államon belüli vagy államok közötti súlyos konfliktusokhoz, lokális vagy akár világháborúkhoz is vezetnek.

A magyar-szlovén nemzeti kisebbségvédelmi egyezmény akár általános emberi jogi, akár kisebbségvédelmi jogi vonatkozásában sok fontos tekintetben megelőzte a korát, ezért

ma is mintaként szolgálhat egy fájóan hiányzó európai uniós szintű nemzeti kisebbségvédelmi rendszer kidolgozásához,

amelyet közel 50 millió nemzeti kisebbségi státuszban élő európai uniós adófizető és szavazópolgár évek óta elvárna az Európai Uniótól - fejtette ki. Kövér László szerint a magyar-szlovén egyezmény sajátossága, hogy a különleges védelem alanya a nemzeti közösség, mint szubjektum.

Az egyezmény szavai szerint meghatározza a kisebbséghez tartozó személyek egyéni jogait a kultúra, az oktatás, a nyelvhasználat, a tömegtájékoztatás, a politikai részvétel, az anyanemzettel való kapcsolattartás vonatkozásában terén, és elismeri a kisebbségek kollektív jogait. Hozzátette: az egyéntől függ, ki, mikor és milyen mértékben gyakorolja az őt személyesen megillető jogokat, azok nincsenek a közösség létszámához, arányához kötve.

További fontos vonása a megállapodásnak, hogy mindkét állam kötelezettséget vállalt: a gazdasági és területfejlesztési terveknél figyelembe veszik a kisebbségek külön érdekeit, biztosítják a gazdasági és társadalmi fejlődést, továbbá a helyi önkormányzatok közigazgatási szervezeteit nem változtatják meg a kisebbségek kárára - fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Urąka Klakočar Zupančič, a szlovén Nemzetgyűlés elnöke a megemlékezésen kijelentette: a jogvédelem legmagasabb szintű biztosítását a nemzeti közösségek számára mindkét országban változatlanul a legfontosabb prioritásként kezelik,

a nemzeti közösségek pedig a jövőben is az együttműködés és tisztelet megszemélyesítői lesznek.

A Szlovén Nemzetgyűlés elnöke úgy fogalmazott: büszkék arra, hogy sikerült tartalommal megtölteni a 30 évvel ezelőtt megkötött egyezményt, amely hozzájárult a két ország közötti jó szomszédi viszony fenntartásához és annak bizonyításához, hogy a más nyelveken beszélő emberek is megérthetik egymást, hogy a nemzeti közösségek nem veszélyt jelentenek egy adott országra, hanem értéket képviselnek.

A megemlékezés és az azt követő sajtótájékoztató után Kövér László és Urąka Klakočar Zupančič Apátistvánfalván megtekintették a kéttannyelvű általános iskolát, Orfaluban felkeresték a Szlovén Nemzetiségi Tájházat, ahol közösen egy hársfát is elültettek.

A két házelnök programja délután a szlovéniai Muravidéken folytatódik, amelynek részeként Lendván jelenlétükben aláírják a muravidéki magyar nemzeti közösség és a Rába-