Az Agerpres hírügynökség által idézett tárcavezető üdvözölte, hogy "végre jött valaki Brüsszelből" a helyszínen tájékozódni a medvék helyzetréről. Mint mondta: felhívta a PETI küldöttségének figyelmét, hogy az Európában szigorúan védett fajnak számító medvét Romániában nem fenyegeti a kihalás veszélye, az állomány évről évre szaporodik, az együttélés pedig súlyos gondokat okoz az érintett közösségeknek. Rámutatott: a tetemes anyagi károk mellett az elmúlt 5-6 évben több mint 150 ember elleni támadás és 14 haláleset történt.

A bukaresti kormány környezetvédelmi minisztere szerint egy faj megvédésének nem a szaporítás a célja, hanem a faj korlátozott területen, természetes élőhelyén történő megvédése.

"Az óvoda, az iskola, a panelház második emelete, a panzió nem a medve természete élőhelye"

- jelentette ki Tánczos Barna.

Hozzátette: számos európai országban okoznak gondot a nagyragadozók, ezért szeptember végén szakmai találkozót szerveznek a kérdés uniós kezeléséről.

"Nem fogadhatunk el tanácsot olyan államoktól, amelyek száz éve kiirtották ezeket a fajokat, azoktól a barátainktól, akik évek óta nem hajlandók visszafogadni a (Románia által felajánlott) medvéket természetes élőhelyükre.

Franciaországban, Németországban, Ausztriában nincs már medve, pedig ennek a fajnak van ott természetes élőhelye"

- idézte az Agerpres a környezetvédelmi minisztert.

Romániában néhány hete bocsátották közvitára a medvetámadások megelőzéséről szóló, a civil szervezetek által élesen bírált miniszteri rendelet tervezetét, amely 426 példány megelőző kilövését engedélyezi. A tárca által korábban ismertetett felmérés szerint az országban 7500 és 8100 között lehet a vadon élő barnamedvék száma.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleménye szerint kedden a Székelyföldön - a Sepsiszentgyörgy melletti Sugásfürdőn - is szembesítették az EP petíciós bizottságának küldöttségét a medvetámadások okozta gondokkal. A tényfeltáró utat kezdeményező Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő a látogatás után tartott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón rámutatott: fontos, hogy képviselőtársai a terepen szembesülhettek azzal, milyen tragédiákhoz, veszteségekhez és károkhoz vezethet az a szemlélet, amely a medvék érdekeit az emberéletek elé helyezi.

Hozzátette: a Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyei tanácselnökök 2019-ben benyújtott petíciója óta eltelt időben, az RMDSZ kormányra kerülése óta a környezetvédelmi minisztérium megtette az első lépéseket a helyzet rendezése érdekében, de nagyon fontos, hogy Brüsszelben az Európai Parlament is támogassa ezeket az intézkedéseket.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke az Agerpres beszámolója szerint a sajtóértekezleten kijelentette: az Európai Unió barnamedve-állományának kétharmada Romániában, a romániai medvék kétharmada pedig a Kárpátok négy megyéjében, Hargitán, Kovásznán, Marosban és Brassóban él.

Rámutatott: a petíció előterjesztői azt kérték, hogy - a gyorsbeavatkozási kvóta mellett - Románia is térhessen vissza a 2016 előtti prevenciós kilövési kvóta gyakorlatához, ahogyan ez más jelentős medveállománnyal rendelkező uniós országokban, például Szlovéniában, Horvátországban, Svédországban vagy Finnországban működik, ahol

évente "a barnamedve-populáció 10-12 százalékának megfelelő intervenciós kvótát hagynak jóvá".

Május 15. és 18. között a PETI nyolc tagja tartózkodik Romániában, hogy kormánytisztviselőkkel, helyi lakosokkal, civil szervezetekkel és környezetvédelmi szakértőkkel tárgyaljon, illetve a helyszínen tájékozódjon két romániai petíció által felvetett kérdéskörről, a barnamedve populációról és az illegális fakitermelésről. A PETI küldöttsége szerdán a moldvai Suceava megyébe látogat.