Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Pengésdrótból épített kerítés a szlovén-horvát határon Gibinánál (Murafüred) 2015. december 3-án. Szlovénia három hét alatt közel száz kilométer pengés drótkerítést húzott fel Horvátországgal közös határán.
Nyitókép: MTI/Varga György

Szlovénia kerítést bont - Horvátország felé

Szlovénia kedden megkezdte a Horvátországgal közös határán lévő panelkerítés eltávolítását - közölte a szlovén közszolgálati televízió.

A migrációs hullám miatt Szlovénia még 2015-ben 176 kilométer hosszú pengés drótkerítést épített a Horvátországgal közös, mintegy 670 kilométeres határán. Ezt később fokozatosan panelkerítésre cserélték, és kibővítették. A közös határszakaszon 136 kilométer pengés drótkerítés és 60 kilométer panelkerítés húzódott. A pengés drótkerítés eltávolítása még tavaly júliusban megkezdődött, és jelenleg még tíz kilométer maradt belőle. A panelkerítés lebontása kedden vette kezdetét, a dél-szlovéniai Osilnica és Jelsane határátkelőhelyek környékén. A munkálatok megtekintése céljából Bostjan Poklukar belügyminiszter és Marjan Sarec védelmi miniszter is a helyszínre látogatott.

Poklukar a sajtónak úgy nyilatkozott: "itt volt az ideje a panelkerítések eltávolításának, mert jelenleg már nem szolgálják azt a célt, ami miatt azokat felállították".

Úgy vélte: Horvátország sikeresen meg fogja védeni a külső schengeni határt, ahogyan azt Szlovénia is tette korábban.

"A kerítés ideiglenes technikai akadályként betöltötte szerepét a schengeni határ védelmében, nem utolsósorban azért, mert az Európai Unió számára bizalmi kérdés volt, hogy Szlovénia felelősségteljes hozzáállást tanúsított a külső határ védelme ügyében" - mondta a belügyminiszter.

Poklukar közölte: a kerítés lebontására idén 1,7 millió euró áll rendelkezésre, és a 2024-es költségvetésben is biztosítanak erre a célra forrásokat. A tárcavezető jelezte: a drótkerítést legkésőbb az év végéig, a panelkerítést pedig legkorábban két éven belül eltávolítják.

Az illegális migrációval kapcsolatban hangsúlyozta: Szlovénia Horvátország schengeni csatlakozása után is sikeresen kezeli a migránsáradatot, de a korábbitól némileg eltérő módon. Idén a rendőrség már több mint 110 embercsempészt fogott el, és szorosan együttműködik a nyugat-balkáni országok rendőri erőivel - mutatott rá.

Sarec szerint

Horvátország schengeni csatlakozásával a szlovén hadseregnek is megváltozott a feladatköre.

"Most már nincs szükségünk sürgősségi erőkre a déli határokon, így felhasználhatjuk őket máshol, arra, ami az alapvető feladatuk" - fogalmazott a védelmi miniszter.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×