Navracsics Tibor a keddi Európa-nap alkalmából Európai történelem - magyar sorskérdések címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen azt mondta: "nem engedhetjük meg magunknak, hogy eminensen a Balkán, és adott esetben a posztszovjet régió ne csatlakozhasson - ha úgy adódik - az Európai Unióhoz".

Megfogalmazása szerint az európai integráció addig tud fennmaradni, amíg ezt a békeprojektet tudja megtestesíteni, és ennek része a bővítés is. Szerbiát, Montenegrót, Albániát fel kell venni az EU-ba és perspektívát kell adni a számukra - mondta, jelezve, ha ez nem történik meg, az egész Európára nézve kockázati tényező.

Navracsics Tibor azt prognosztizálta, hogy az új tagállamok felvétele "lényegileg fogja átalakítani" az unió működését,

majd jelezte: Emmanuel Macron francia elnök erre vonatkozó elképzelését, amely egy többfokozatú európai együttműködést hozna be, "nem érzi tragédiának", egészen addig, amíg a különböző fokozatok között lehetséges az átjárás.

A miniszter egyetértett Robert Schuman luxemburgi születésű német-francia kereszténydemokrata politikus, volt francia miniszterelnök, az Európai Unió egyik alapítójának azon gondolatával, amely szerint Európának a gazdasági közösség előtt kulturális közösséggé kell válnia. "Ez igazán a közép-európai államok csatlakozásával vált valóra" - mutatott rá, arra is figyelmeztetve, az integráció jövője függ attól, hogy "megtanuljuk egymás kultúráját".

Navracsics Tibor a Brexitet annak bizonyítékának nevezte, hogy

"nem lehet már jól kilépni az EU-ból".

Meglátása szerint az unión belül zajló nagyon éles viták, amelyeknek a magyar kormány és az Európai Bizottság is részese, amiatt történnek, mert kialakulóban van egy politikai rendszer. Egyúttal úgy vélte: ennek a rendszernek alapvető hiánya, hogy nincs mögötte politikai közösség.

"Nincs egy egységes európai démosz (...) a felfogásunkban, ami az uniós intézményeknek legitimációt, erőt, láthatóságot adhatna" - fogalmazott, megjegyezve: ez egy olyan nem őszinte kultúrát hoz létre az EU-ban, ami a politikai vitákon is lecsapódik.

Hiller István MSZP-s országgyűlési képviselő, korábbi kulturális és oktatási miniszter az eseményen többek között arról beszélt, hogy Közép-Európa Nyugat felé fordulása, európai integrációja a természetes rend helyreállítása.

A szocialista politikus egyúttal helyesnek nevezte, hogy az EU nem a bővítésre fókuszál,

majd egy "belső színvonalerősítő", valamint "az együttműködést jobbá tevő időszak" szükségessége mellett érvelt.

Mustó István, a Német Fejlesztési Intézet volt munkatársa, korábbi SZDSZ-es országgyűlési képviselő egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy az EU annál erősebb, minél egységesebb és szerinte a további bővítés "az integráció koporsójába egy újabb szög lenne". Úgy vélekedett, hogy Ukrajna vagy Törökország csatlakozása "az EU koporsója lenne", mert ellehetetlenítené az egységes fellépést gazdasági és politikai értelemben is.