eur:
408.19
usd:
375.06
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán.
Nyitókép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség

Titokban speciális orosz hajók is jártak ott, ahol a szabotázs történt az Északi Áramlat ellen

Skandináv oknyomozó újságírók munkájának eredményeképp készült az a dokumentumsorozat, amelynek legutóbbi epizódja szerint víz alatti műveletek végrehajtására is képes orosz hajók jártak arra.

Az Oroszországból Európába gázt szállító vezetéket szeptemberben robbanás tette használhatatlanná: ennek oka ismeretlen, ugyanakkor az esetet követően az ukránokat és az oroszokat is gyanúsították azzal, hogy szabotázst követtek el - írja a BBC.

Később aztán ukránpárti erők lehetséges szerepéről beszéltek, igaz, kiemelve azt is, hogy ezek nem ukrán utasításra cselekedtek. A vizsgálatok még mindig zajlanak az ügyben, egyedül abban látszik egyetértés, hogy nem baleset, hanem szándékos szabotázsakció történt.

A dán, norvég, svéd és finn tévécsatornák koprodukciójában készült, Putyin árnyékháborúja nevet viselő sorozat legfrissebb része a Hideg front nevet viselő podcasttel közösen mutatott rá az oroszok lehetséges szerepvállalására. Ez a sorozat rántotta le a leplet áprilisban arról is, hogy gyanús orosz hajók horgonyoznak az Északi-tengeren, a friss epizód ugyanakkor az orosz hajók a robbantást megelőző mozgásával foglalkozik.

A Szibirjakov orosz haditengerészeti kutatóhajó, az SB-123-as vontatóhajó és az orosz haditengerészeti flotta egy azonosítatlan harmadik hajója szerepel: ezek

kikapcsolt adóvevőkkel, szellemhajókként állomásoztak a vezeték környékén.

A skandináv tévécsatornák azonban azt állítják, hogy a hajók által 2022 júniusa és szeptembere között az orosz haditengerészeti bázisoknak küldött, lehallgatott rádiókapcsolatok alapján nyomon tudták követni a mozgásukat.

A mozgásokat egy korábbi brit haditengerészeti hírszerző tiszt követte nyomon, aki 2018-as nyugdíjba vonulásáig az orosz Balti-tengeri flotta lehallgatásán dolgozott. Ez a névtelen személy azt állítja, hogy nyílt forrású információkat és rádiókommunikációt használt a kutatásaihoz.

A hajók állítólag több órán keresztül, egy esetben pedig majdnem egy teljes napig tartózkodtak a robbanás helyszínének közelében. Az egyik hajó, a Szibirjakov állítólag

képes a víz alatti megfigyelésre és térképezésre, valamint egy kis víz alatti jármű indítására.

A Királyi Haditengerészet egykori hírszerző tisztje szerint júniusban szokatlan pályát vett fel a vezeték későbbi felrobbanásának helye körül, és titkos vevőkészülékkel kommunikált. Egy másik, meg nem nevezett hajó is jelen volt azon a területen az előző júniusi héten. A harmadik hajó, az SB-123-as vontatóhajó állítólag öt nappal a szeptemberi robbanások előtt érkezett a helyszínre. A rádiókapcsolat alapján úgy tűnik, hogy egész este és éjszaka ott maradt, mielőtt visszahajózott volna Oroszország felé.

Műholdfelvételek mellett német jelentések is alátámasztják, hogy a hajók a robbanás helyszínének környékén jártak.

Szakértők szerint ezt az utolsó hajót használhatják tengeralattjárók támogatására és mentésére, és a tengerfenéken is műveleteket tud végrehajtani.

A múlt héten kiderült, hogy a dán hadsereg 26 fényképet készített a robbanások helyszínének közelében egy másik, tengeralattjáró-műveletekre szakosodott orosz haditengerészeti hajóról. Az SS-750 tengeralattjáró-mentőhajót négy nappal a robbanások előtt fotózták le a közelben. Ez a hajó egy mini tengeralattjárót képes szállítani.

A dokumentumfilm szerint nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy a hajók mire készültek, vagy hogy Oroszország állt a robbanás mögött, de kérdéseket vet fel a tevékenység szokatlanságával kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk
Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.

Izgalmas térképen az amerikai elnökválasztás várható kimenetele

Igencsak szoros csatát jósolnak a közvélemény-kutatók, de a szakértő szerint Donald Trump így is jobban áll, mert eddig is mindig alulmérték a voksolások előtt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×