Orbán Viktor miniszterelnök a Vatikánban lerótta kegyeletét Karl-Joseph Rauber bíboros-érsek, egykori budapesti apostoli nuncius ravatalánál - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A magyar küldöttség tagja volt Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára is - közölte a sajtófőnök.
Hozzátette: Magyarország és a magyar egyházak sokat köszönhetnek a néhai bíboros egyházdiplomáciai támogatásának.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3) lerója kegyeletét Karl-Joseph Rauber bíboros-érsek, egykori budapesti apostoli nuncius ravatalánál a Vatikánban 2023. március 31-én. A kormányfővel szemben Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke (b3) és Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára (b2), mellette Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly, Magyarország vatikáni nagykövete (j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Karl-Josef Rauber bíboros március 26-án, 88 éves korában hunyt el. 1997-től 2003-ig Magyarország és Moldova nunciusa volt. Ferenc pápa 2015 februárjában kreálta bíborossá.
Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.