Első hallásra talán meghökkentő, de nagyon is gyakorlatias megfontolások indokolják az ukrán hadsereg legújabb beszerzését. A SYPAQ ausztrál cég Corvo Precision Payload Delivery System (Corvo PPDS) drónjának az a különlegessége, hogy impregnált hullámpapírból és polisztirolhabból építik.

Ezeket az anyagot már jó ideje használják a repülőmodellezők. A kis drónt "lapra szerelve" szállítják és csak közvetlenül a felhasználás előtt kell összeállítani. Az egész nem nagyobb egy jókora pizzás doboznál, és egy palettára huszonnégy darab egységcsomag fér. Az olcsó és egyszerű gépecskét villanymotor hajtja és a fedélzetére felderítő elektronikát, de akár még egy kisebb bombát is lehet szerelni.

A kis csupaszárny 3-5 kilogramm hasznos terhet szállíthat,

hatótávolsága pedig 40-120 kilométer. Kétféleképpen lehet üzemeltetni: vagy távirányítással, vagy előre beprogramozott útvonalat repül végig. A felderítésen és a közvetlen csapásmérésen kívül arra is használható, hogy bármilyen kisebb csomagot, például egészségügyi felszerelést, vérplazmát, esetleg élelmet, vizet vigyen az első vonalakban harcolóknak, vagy egy bekerítésben lévő egység katonáinak.

A canberrai kormány több mint egymillió ausztrál dollárral (kb. 235 millió forinttal) támogatta a Corvo PPDS fejlesztését, ám az első katonai felhasználó mégis az ukrán hadsereg lett. Úgy tudni, hogy az ukránok már több mint hatvan bevetést repültek a "papírdrónokkal" és rendkívül elégedettek vele. A sikeren felbuzdulva most az ausztrál hadsereg is jelezte, hogy megvizsgálná a gép hadi használhatóságát.

Bár a Corvo PPDS valóban nagyon egyszerű kialakítású, de mégis sokkal kifinomultabb repülőszerkezet, mint a legtöbb házilagosan átalakított "civil" drón, amit az ukránok jelenleg is használnak. A kissé primitívnek tűnő ausztrál gépet ugyanis rendkívül fejlett számítógépes program irányítja, ráadásul kitűnően repül és sokkal kevésbé érzékeny a szélre, mint a legtöbb kvadrokopter drón.

A SYPAQ egyelőre nem árulja el a drón árát, ám sajtóinformációk szerint az nem lehet több pár ezer dollárnál. Persze ebből a legtöbbet a beépített felderítő elektronikáért és a táviránytó rendszerért kell fizetni, nem pedig a filléres anyagokból készülő gépecskéért.