"Régóta feszültségek vannak az országon belül. A nyugdíjreform fellobbantotta azt a lángot, ami nagyon jelen volt a francia társadalomban, de nem kifejezetten a nyugdíjreform kapcsán" – mondta el az InfoRádióban Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

A nyugdíjreformhoz egyfajta "totemállat", ugyanis ez már régóta egy reformsorozat része, aminek egy újabb eleme volt a 2023-as tervezet, amit szavazás nélkül elfogadtak. Ez háborította fel leginkább a franciákat az utolsó pillanatban. Tehát nem csupán az, hogy 62-ről 64 évre növekszik a korhatár, hanem az is, hogy ennek elfogadása bizonyos fokig a parlament kikerülésével történt meg.

Miután a parlamentet megkerülve léptette hatályba a nyugdíjrendszert módosító törvényt Emmanuel Macron francia elnök, politikai tekintélye kárt szenvedhet, bár ő teljesen törvényesen járt el.

A döntés mögött a miniszterelnök áll, aki vállalta azt is, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene.

Végül néhány képviselő híján nem kellett lemondania miniszterelnöknek.

Ám Emmanuel Macron így is "nagyon nehéz szituációba került", ami egyébként várható volt a 2022-es választások után, hiszen a parlamentben sincs abszolút többsége, tehát nem tud könnyedén átvinni törvényeket, ezért is kellett ilyen módon megszavazni ezt a nyugdíjreformot is.

Fejérdy Gergely azt mondta, a tüntetések, zavargások egyértelműen általánosabb kormányellenességbe fordulnak, de sajnálatos módon egyre radikálisabb a helyzet: "már nem is nagyon tudják a tüntetők, hogy pontosan miért vannak az utcán". Egyedül arról van szó, hogy a kormány, illetve az elnök lemondását követelik. Az elnök nem tud egyszerűen lemondani, de egyre súlyosabb összecsapások lesznek nap mint nap az utcákon, különösen esténként.

A helyzetet tehát valamilyen módon kezelnie kell az elnöknek. A megoldás kulcsa egyelőre a rendőrség, de ők sem tudják a zavargásokat megfékezni, főleg, hogy ők maguk is a támadások célpontjaivá váltak. Emellett

sok fiatal csoport vesz részt a megmozdulásokban, akik inkább anarchista szemszögből figyelik ezt a helyzetet, és a pusztítás a fő céljuk.

Így tehát egyre nehezebben lehet kezelni ezt a kérdést, annak ellenére, hogy a nyugdíjreform robbantotta ki a belpolitikai problémát Franciaországban – fejtette ki a szakértő.

A jogszabályt elfogadták, Macron elnök nem kíván visszalépni, viszont hajlandó tárgyalni: a szakszervezetek és a kormány részéről is bejelentették a tárgyalási lehetőséget. Tehát bizonyos fokú módosítások lehetnek, viszont ha folytatódnak a szélsőséges tüntetések – márpedig egyelőre nagyon úgy néz ki –, akkor sokkal messzebb kell menni. Esetleg a parlamentet is feloszlathatják, de egyenlőre nem úgy tűnik, hogy ez megoldás lenne, ehelyett sokkal bonyolultabbá tenné a helyzetet. Egy előrehozott választásból ugyanis a többség nem kerülne ki jól.

"Patthelyzet van Franciaországban, amit elég nehéz lesz megoldania Macron elnöknek"

– tette hozzá Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.