Infostart.hu
eur:
379.68
usd:
322.04
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a védelmi szövetség brüsszeli székházában 2022. október 11-én. A NATO védelmi miniszterei október 12-én kezdenek kétnapos tanácskozást Brüsszelben.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

NATO-terv: háromszázezer katonát telepítenének az orosz határhoz

A katonai szövetség most frissíti védelmi terveit, és ambiciózus elképzeléseket készül megvalósítani.

Az elkövetkező hónapokban a NATO szeretné felgyorsítani a keleti határán lévő felszerelések felhalmozására irányuló erőfeszítéseit, és több tízezer olyan katonát jelöl ki, aki rövid időn belül mozgósítható. Ez a lépés azt hivatott megakadályozni, hogy Oroszország kiterjessze a háborút Ukrajnán túli területekre is – írja a Politico alapján a hirado.hu.

A katonai vezetők idén tavasszal nyújtják be frissített regionális védelmi terveiket, amelyek célja, hogy felvázolják, hogyan képes a szövetség megvédeni a közel egymilliárd állampolgárát. Egyes tisztviselők szerint akár 300 ezer NATO-katonára is szükség lehet ahhoz, hogy az új modell működőképes legyen, és jelentősen több csapatra és különösen több készenléti erőre van szükség.

A brüsszeli lap információ szerint az első szint, amely körülbelül 100 ezer katonából állhat – akiknek tíz napon belül kell mozgósításra készen állniuk –, Lengyelországból, Norvégiából és a balti államok haderejéből tevődne össze. Emellett a szövetség által a keleti szárnyon már korábban felállított többnemzetiségű harccsoportok is részt vehetnek egy esetleges műveletben. A csapatok második szintje ezeket az erőket támogatná, készen arra, hogy akár 10-30 napon belül telepítsék át őket, például Németországból.

Amikor a NATO katonai tervei elkészülnek, a tagországok vezetőit felkérik, hogy bocsássák rendelkezésre a csapatokat, illetve a szükséges eszközöket a végrehajtáshoz. A vezetők nyáron Litvániában találkoznak, hogy megtárgyalhassák a terv részleteit.

A Politico szerint kényes kérdésnek számít a hozzájárulási egyensúly is, mivel a magas készültségű csapatok többségének az európai szövetségesektől kell majd érkezniük, ugyanis Washington azt fontolgatja, hogyan a Kína felől érkező kihívásokat teszi maga számára első számú prioritássá.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Lejárt az utolsó nukleáris alku Oroszországgal, folytatódnak a béketárgyalások – Háborús híreink csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×