eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a NATO madridi csúcstalálkozójának második napi ülése után az Ifema kongresszusi és kiállítási központban 2022. június 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/ZIPI

A NATO-főtitkár nagyon kemény volt Kínával szemben

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár óva intette kedden Kínát attól, hogy fegyvereket szállítson Oroszországnak ukrajnai hadműveletéhez.

Stoltenberg a NATO tavalyi éves jelentését ismertető brüsszeli sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Peking egy "illegális háborút támogatna".

Mint mondta, az észak-atlanti szövetség eddig nem látott bizonyítékot arra, hogy Kína fegyvereket szállítana Moszkvának, de "vannak arra utaló jelek, hogy Oroszország kérte ezt". Hozzátette, hogy ez csak elhúzná a háborút.

Jens Stoltenberg megjegyezte, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök háromnapos moszkvai találkozója Kína és Oroszország utóbbi években tapasztalt, egyre szorosabbra fűződő kapcsolatába illeszkedik.

A főtitkár a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Magyarország fenntartásai ellenére áprilisban összehívja a miniszteri szintű NATO-ukrán találkozót. Hozzátette, hogy eddig is tiszteletben tartotta azokat a szempontokat, amelyek miatt Magyarország ellenezte a NATO-ukrán bizottság ülését, de "ez egy intézményesített együttműködési keret", folytatódnia kell. A közös bizottság alacsonyabb szinten is 2019-ben ülésezett utoljára - emlékeztetett. Elmondta azt is, hogy az április eleji NATO-külügyminiszteri értekezlet margóján tartandó NATO-ukrán megbeszélésen túl továbbiakat egyelőre nem tervez. A találkozón meg fogják tárgyalni az ukrajnai magyar kisebbséggel kapcsolatos aggályokat is - szögezte le.

A NATO most bemutatott éves jelentése szerint a szövetség 30 tagállama tavaly összesen mintegy 1200 milliárd dollárt (437 ezer milliárd forint) költött védelemre, ami 2021-hez képest 1,9 százalékos növekedést jelent. Ennek 70 százalékát az Egyesült Államok védelmi kiadásai tették ki.

Ugyanakkor a 30 tagországból mindössze heten - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és a három balti állam - teljesítették azon elvárást, hogy a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra.

A jelentés szerint Oroszország ukrajnai háborújának tükrében azért nem emelkedtek erősebben a kiadások, mert a 2022-es költségvetéseket még azt megelőző évben tervezték. 2023-ra ugyanakkor a NATO jelentősebb növekedéssel számol, ami a védelmi kiadásokat illeti.

"A helyes irányba mozgunk, de nem olyan gyorsan, mint azt a veszélyes világ, amelyben élünk, megköveteli" - húzta alá Stoltenberg. Mint mondta, azt várja, hogy a következő, júliusi NATO-csúcstalálkozón a tagországok állam- és kormányfői becsvágyóbb célkitűzésekben állapodjanak meg. Hangsúlyozta, hogy ami a védelmi kiadásokat illeti, 2024-től a GDP két százalékának az új alsó határnak kell lennie.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×