Infostart.hu
eur:
377.53
usd:
323.88
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
A kínai zászló lobog a kínai központi kormányzat nemzetbiztonsági irodája előtt Hongkongban 2020. július 9-én. Az irodában működő ügynökség feladata, hogy felügyelje a június 30-án hatályba lépett, Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvényt. A jogszabály a jogsértések négy kategóriájaként a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonság veszélyeztetésére külföldi országokkal vagy külső elemekkel való összejátszást sorolja fel.
Nyitókép: MTI/EPA/Jerome Favre

Csiki Varga Tamás: ezt üzente Kína a béketervével a Nyugatnak

A béketerv az államközi kapcsolatok Kína számára legfontosabb alapelveit rögzíti. Egyebek közt ezt mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A kínai külügyminisztérium a háború egyéves évfordulóján tette közzé azt a 12 pontból álló tervezetet, ami rögzíti a konfliktussal kapcsolatban követendő irányelveket. Ezek olyanok, amelyekkel a legtöbb ország azonosulni tud - hangsúlyozta Csik Varga Tamás.

Mint mondta, olyan elemekről van szó, mint az államok szuverenitásának, területi integritásának tiszteletben tartása, a harcok felfüggesztése és a párbeszéd, a béketárgyalások újrakezdése. Továbbá a humanitárius válság kezelése, a civilek és a hadifoglyok védelme, a nukleáris eszkaláció megakadályozása, a gabonaexport folytatása – tehát olyan alapvető elemek, amiket közös érdekeknek is nevezhetünk.

A szakértő ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy ezek között van három olyan pont, ami a nyugati szövetségeseknek, illetve az Egyesült Államoknak is szól.

  • Az egyik a szuverenitás tiszteletben tartása és a más országok belügyeibe való beavatkozás tiltása. Ez ugyan Oroszországnak is üzenet Ukrajnával kapcsolatban, de ugyanúgy érvényes az Egyesült Államok számára Tajvannal kapcsolatban.
  • Szintén a Nyugatnak szóló figyelmeztetésként értékelhető, hogy a kínaiak a hidegháborús mentalitás, a blokkpolitika feléledésétől tartanak.
  • Ugyancsak a Nyugatnak szól az is, hogy kerülni kell az egyoldalú szankciós politikát, illetve a szankciók büntetőeszközként való használatát.

Csiki Varga Tamás érdekesnek tartja a kínai béketervre adott orosz, illetve ukrán reakciókat. Szerinte Oroszországnak jó hír, hogy Peking változatlanul egyfajta el nem kötelezett pozíciót foglal el, vagyis bár nem hajlik Moszkva felé, de a Nyugat felé sem. Ettől persze az oroszok magatartása még nem fog változni.

Kijevben is vegyes fogadtatásra találtak a kínai javaslatok – folytatta az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Az ukránok természetesen egyetértenek a szuverenitás és a területi sérthetetlenség védelmével, viszont hiányolják, hogy Kína változatlanul nem hajlandó elítélni Oroszországot.

Arra a kérdésre, hogy vajon Kínának jól jön-e a háború, vagy inkább a mielőbbi béke lenne fontos, a szakértő azt mondta: valamennyire mindkettő hasznos Pekingnek. Kínának alapvetően nem érdeke Oroszország túlzott meggyengítése, még csak regionális szinten sem. Viszont

a háborúból a kínaiak hasznot is húznak, mert érdekük az orosz energiahordozók és nyersanyagok távol-keletre irányítsa.

Ráadásul ezekhez minél olcsóbban, nyomott áron akarnak hozzájutni. Kínának az is fontos, hogy a nagy riválist, az Egyesült Államokat minél tovább kössék le Európában.

Ugyanakkor a háború rossz is Kínának, mert meg akarják őrizni az európaiakkal való kereskedelmi kapcsolatokat méghozzá a legjobb minőségben – hangsúlyozta az ázsiai térség kutatója.

Egyébként a békenyilatkozat legfontosabb elemei, például a gabonaexport fenntartás vagy a humanitárius kérdések már nagyrészt megvalósultak 2022-ben. Így Csiki Varga Tamás szerint összességében ez a kínai tervezet kevés olyan átfogó rendezéshez, ami a területi vitákat is elsimítaná Oroszország és Ukrajna között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×