eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtóértekezletet tart a NATO madridi csúcstalálkozójának második napi ülése után az Ifema kongresszusi és kiállítási központban 2022. június 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/ZIPI

Jens Stoltenberg: Kína a NATO szerint is fegyverszállításokat fontolgat Oroszországnak

A NATO főtitkára óva intette a pekingi vezetést egy ilyen lépéstől.

"Nem láttunk még halálos fegyverzetszállítmányokat Kínából Oroszországba tartani, de megfigyeltünk olyan jeleket, amelyek szerint fontolgatják, illetve tervezik ezt" - hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

"Ez az oka annak, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nagyon világosak voltak, és óva intettek ettől. Kínának nem lenne szabad támogatnia Oroszország illegális háborúját" - fogalmazott a főtitkár.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, és Oroszország hadművelete sérti a világszervezet alapokmányát.

"Az alapokmány alapvető elve más államok épségének tiszteletben tartása, nem pedig az, hogy több százezres hadsereggel megtámadjunk egy másik országot" - fűzte hozzá a NATO-főtitkár.

Nemrégiben Antony Blinken amerikai külügyminiszter is figyelmeztette Kínát, hogy következményei lennének, ha támogatást nyújtana Oroszországnak ukrajnai hadműveletéhez. Kína egyelőre nem reagált az ügyben, de a pekingi külügyminisztérium a nap folyamán közölte, hogy az Egyesült Államok erre vonatkozó hírszerzési értesüléseit pusztán találgatásnak tekinti.

Jens Stoltenberg beszélt arról is, hogy előrelépést lát Svédország NATO-csatlakozási törekvéseit illetően a megrekedt török-svéd tárgyalások közepette.

Reményét fejezte ki, hogy Svédország és Finnország az észak-atlanti szövetség júliusi csúcstalálkozójára már teljes értékű tag lesz. Elmondta: Recep Tayyip Erdogan török elnökkel megállapodtak abban, hogy március közepén a NATO székházában találkoznak Finnország és Svédország képviselőivel "a svéd csatlakozási jegyzőkönyv török ratifikációját övező kihívások orvoslására".

Beszélt arról is, hogy a NATO-csatlakozási folyamat részeként több NATO-tagország, köztük az Egyesült Államok külön is biztonsági garanciákat nyújtott, így "elképzelhetetlen, hogy Finnország vagy Svédország katonai fenyegetéssel szembesüljön Oroszország felől a NATO válaszintézkedése nélkül".

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×