Manila a szuverén jogok "égbekiáltó" megsértésének nevezte az esetet. A kínai hajó veszélyesen, mintegy 137 méterre megközelítette a Malapascua járőrhajót, amely a Fülöp-szigeteki erők ellenőrzése alatt álló, víz alatti zátony felé vette az irányt - áll a Fülöp-szigeteki parti őrség hétfői közleményében.

Manila csak tavaly közel 200 alkalommal élt diplomáciai tiltakozással a vitatott tengeri területet érintő kínai agresszió ellen. A két ország között továbbra is feszült a helyzet, annak ellenére, hogy a korábbi Fülöp-szigeteki elnök, Rodrigo Duterte és utódja, ifjabb Ferdinand Marcos - aki januárban Pekingben találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel is - baráti lépéseket tett Peking felé.

Ellentétük megerősítette a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok katonai szövetségét is.

"Bár Kína már korábban is próbálta megzavarni a Fülöp-szigeteki parti őrség hajóit, ez volt az első alkalom, hogy hadászati lézerágyút használtak, komoly fájdalmakat okozva a legénység egyes tagjainak" - fejtette ki Armand Balilo parancsnok, a Fülöp-szigeteki parti őrség szóvivője. - "A kínai hajó kétszer is zöld lézerfénnyel világított a Malapascua felé, elvakítva a hídon tartózkodó legénységet".

A Fülöp-szigeteki vízi jármű, amely egy élelmiszert és katonákat szállító ellátóhajót kísért a haditengerészet egyik, 1999 óta a Second Thomas Shoal zátonyon rekedt őrhajójához (a Sierra Madréhoz), kénytelen volt elhagyni a térséget.

The #Philippines Coast Guard purportedly show a #Chinese security vessel shining a military-grade laser light at a Philippine patrol boat in the disputed South #China Sea. pic.twitter.com/OgvOSjwUnw

— Chaudhary Parvez (@ChaudharyParvez) February 13, 2023

"A Fülöp-szigeteki parti őrség járőrhajóinak szándékos akadályozása abban, hogy élelmiszert és ellátmányt szállítsanak a Filippínó-tenger ezen részére, az ország szuverén jogainak durva semmibevétele és egyértelmű megsértése" - közölte a parti őrség.

A kínai külügyminisztérium jelentése szerint a parti őrség jogszerűen járt el a dél-kínai-tengeri vitában.

A parti őrség már augusztusban is megakadályozta, hogy egy ellátmányt kísérő járőrhajó elérje a víz alatti zátonyt - tette hozzá a szervezet szóvivője.

Kínán és a Fülöp-szigeteken kívül Vietnam, Malajzia, Tajvan és Brunei is igényt tart az erőforrásokban gazdag és forgalmas vízi kereskedelmi útvonalra, amelyen a világ olajszállítmányainak jelentős része is áthalad.

Az Egyesült Államok nem tart igényt a vitatott tengeri területre, de a hajózás és átrepülés szabadságának előmozdítása érdekében járőrflottákat vezényelt az érintett térségbe. Peking arra figyelmeztette Washingtont: ne avatkozzon bele egy ázsiai országok között zajló vitába.

Az amerikai haditengerészet és a tengerészgyalogság közös gyakorlatot tartott a hétvégén a Dél-kínai-tengeren. Harminc évvel támaszpontjainak bezárása után az Egyesült Államok azt tervezi, hogy ismét megerősíti katonai jelenlétét a Fülöp-szigeteken, és még szorosabbra fűzi kapcsolatát egyes ázsiai országokkal.