Erős jelek utalnak arra, hogy maga Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen döntött a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét megsemmisítő, földi telepítésű, BUK típusú légelhárító rakéta átadásáról a szakadároknak - közölte a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt repülőgép ügyében eljáró nemzetközi nyomozócsoport szerdán.

A ügyben eljáró, holland vezetésű - holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga összetételű - nemzetközi nyomozócsoport közölte, az orosz elnök érintettségét egy orosz tisztségviselők közötti 2014-es telefonbeszélgetés lehallgatása bizonyítja; eszerint Putyin jóváhagyására volt szükség ahhoz, hogy a szeparatisták felszerelés iránti kérelmét teljesíteni lehessen.

De ennél tovább nem jutott a vizsgálat: További vádemelés nélkül felfüggesztették az MH17-es járat lelövésével kapcsolatos nyomozást, mivel nem áll rendelkezésükre elegendő bizonyíték újabb büntetőeljárások megindításához. Megjegyezték, sok új információt szereztek különböző érintettekről, köztük orosz tisztségviselőkről, a részvételükre vonatkozó bizonyítékok jelenleg azonban nem elégségesek ahhoz, hogy azok alapján új eljárásokat lehessen indítani.

Nem tudták konkrétan azonosítani azokat az Oroszország 53. kurszki dandárjából érkezett katonákat sem, akik személyesen felelősek a repülőgépet megsemmisítő rakéta kilövéséért. A BBC úgy értesült: a nyomozók arra nem találtak bizonyítékot, hogy Vlagyimir Putyin adott volna parancsot a gép lelövésére.

Novemberben az ügyben eljáró holland bíróság távollétében életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt két orosz és egy oroszbarát ukrán szeparatistát, akik a gépet eltaláló mozgatható föld-levegő rakéta telepítésében vettek részt, tevékenyen hozzájárulva ezzel a fedélzeten tartózkodók halálához. Igor Girkin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredese 2014 nyarán az ukrajnai szakadár "Donyecki Népköztársaság" (DNR) "védelmi minisztereként" szolgált. A szintén orosz Szergej Dubinszkij a DNR katonai hírszerző ügynökségének vezetője volt, az ukrán Leonyid Harcsenko pedig a felderítő osztag vezetője volt.

Kimondták továbbá, hogy a repülőgépet megsemmisítő rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után a kilövőállást vissza is vitték.

A rakétavető az 53. légvédelmi rakétadandártól, az orosz fegyveres erők Kurszk városában állomásozó egységétől származott.

A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbanó rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a legénység is életét veszette.

A térségben akkor már hosszú ideje folytak harcok oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg között.

Az ügyben vizsgálódó nyomozók olyan lehallgatott telefon beszélgetésekre hivatkoznak, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy az ukrajnai szakadárok felfegyverzése az orosz elnök döntése alapján folyt. A BBC szerint bizonyítékok vannak arra, hogy a szeparatisták fegyverigényeit minden esetben Vlagyimir Putyinhoz továbbították, és ő személyesen döntött azokról. Viszont arra nincs egyértelmű bizonyíték, hogy az orosz elnök légvédelmi rakétarendszer szállítását is elrendelte volna - közölte a brit médiacég.