Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
321.84
bux:
131410.29
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Ukrajnából menekült emberek érkeznek Lengyelországból a berlini központi vasútállomásra 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Túl sok vagy túl kevés menekültet fogad be Németország? Itt az eredmény

A németek szűk többsége szerint túl sok menekültet fogadnak be hazájukban - mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés. Az ellenzéki pártok szerint a szövetségi kormány magára hagyta az érkezők elhelyezéséért felelős helyi önkormányzatokat. Olaf Scholz is megszólalt.

A Bild am Sonntag című lapban ismertetett adatok szerint a lakosság szűk többsége, 51 százaléka érzi úgy, hogy túl sok menekültet fogadnak be Németországban. A németek egyharmada, 33 százaléka szerint éppen megfelelő számú menekültet fogadnak be, 11 százalék szerint pedig túl keveset.

Vezető ellenzéki politikusok szerint a menedékkérők ismét erősödő beáramlása és az ukrajnai háborús menekültek együtt túlterhelik az ellátórendszert.

A szövetségi kormány magára hagyta az érkezők elhelyezéséért felelős helyi önkormányzatokat, holott a menedékjogi kérelmek száma elérte a havi 30 ezret, ami azt jelenti, hogy az ország elérkezett a teljesítőképessége határához - fejtette ki a Bild am Sonntagnak és egy másik vasárnapi lapnak, a Tagesspiegel am Sonntagnak Thorsten Frei, a legnagyobb ellenzéki erőnek, a CDU/CSU jobbközép pártszövetség szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának igazgatója.

A szövetségi kormánynak ebben a helyzetben azonnal lépnie kell, Olaf Scholz kancellárnak össze kell hívnia a tartományi kormányok vezetőit, hogy megoldást találjanak az érkezők "szétosztása, ellátása és elhelyezése" körüli gondokra, és "végre" hatékony intézkedéseket kell bevezetni a menedékkérők beáramlásának korlátozására is - mondta a CDU-s politikus.

Az utóbbi követelésről Olaf Scholz egy szintén vasárnapi interjúban elmondta: gondoskodni kell arról, hogy a védelemre nem szoruló menedékkérőket fogadják vissza hazájukban, ezért meg kell állapodni ezekkel az országokkal, hogy az elutasított menedékkérők visszafogadásáért cserébe Németország legális utat nyit a munkavállalók bevándorlása előtt.

Az ilyen megállapodások kidolgozása az egyik fő feladata a napokban kinevezett migrációügyi kormánybiztosnak, Joachim Stampnak, a szociáldemokratákkal (SPD) és a Zöldekkel kormányzó liberálisok (FDP) politikusának, aki az első nyilatkozatai alapján megpróbálja elérni az észak-afrikai országoknál, hogy területükön bírálhassák el az Európai Unióba Afrikából menekülni akaró emberek menedékjogi kérelmét.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) adatai szerint tavaly 217 744 menedékjogi kérelmet nyújtottak meg Németországban. Ez 2016 óta a legnagyobb szám, az egy évvel korábbihoz képest pedig 47 százalékkal több.

A menedékkérők mellett érkezett még nagyjából egymillió ember az orosz támadással szemben védekező Ukrajnából. Ők automatikusan, külön eljárás nélkül védelmet kapnak. Velük együtt 2022-ben érkeztek a legtöbben Németországba egy év alatt a menekültügyi rendszer révén.

(A nyitóképen: Ukrajnából menekült emberek érkeznek Lengyelországból a berlini központi vasútállomásra 2022. március 4-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.)

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×