eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Series of images to create a giff of the EU flag blowing in the wind and contorting with strong backlight
Nyitókép: Daniel Day/Getty Images

Erre költenék a magyarok az uniós helyreállítási terv pénzeit

Az európaiak az egészségügy, az energiaellátás, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, valamint a foglalkoztatás területeire fordítanák a legtöbb támogatást a Next Generation EU nevű uniós helyreállítási eszköz keretéből - derült ki az Európai Bizottság által kedden közzétett Eurobarométer-felmérésből.

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítási költségeinek fedezésére a 2020 májusában létrehozott, Next Generation EU nevű európai uniós helyreállítási alap fő eleme.

A felmérés szerint a válaszadók mintegy fele (51 százalék) számolt be arról, hogy tisztában van az országukra vonatkozó helyreállítási tervvel, amely támogatná a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást. A válaszadók egyharmada (33 százalék) látott, hallott vagy olvasott valamit a Next Generation EU nevű uniós helyreállítási alapról.

A magyar válaszadók az uniós átlagot meghaladva, 54 százalékos arányban hallottak hazájuk helyreállítási tervéről,

és 24 százalékos azok aránya, akik tájékozódtak a Next Generation EU nevű uniós helyreállítási alapról.

A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak 57 százaléka szerint az alapból az egészségügyet kell kiemelt támogatásban részesíteni. Az uniós válaszadók 48 százaléka az energiaellátás, a környezetvédelem és éghajlatváltozás okozta problémák kezelésére, 37 százalékuk pedig a foglalkoztatás és jobb munkakörülmények javítására fordítana többet az uniós forrásból. A megkérdezettek 23 százaléka továbbá az oktatást, 12 százaléka pedig a digitalizáció előmozdítását támogatná a helyreállítási alapból. A magyar válaszadók az uniós átlagot jóval meghaladva (69 százalék) fordítanának helyreállítási forrásokat az egészségügy helyzetének javítására, 40 százalékuk támogatná az energiaellátás, a környezetvédelem és éghajlatváltozás okozta problémák kezelését, és 32 százalékuk támogatná az oktatást.

Az uniós válaszadók 66 százaléka, a magyar megkérdezettek 67 százaléka véli úgy, hogy a helyreállítási alap pozitív hatással lesz a jövő generációi számára. Uniós átlagban 61 százalék, a magyar megkérdezettek 63 százaléka szerint a forrásfelhasználás a gazdasági növekedéshez és több munkahely teremtéséhez fog vezetni. A megkérdezettek uniós szinten 35 százalékban, Magyarországon 37 százalékban gondolják úgy, hogy a helyreállítási eszköz pozitív hatással lesz személyes vagy szakmai helyzetükre, míg a többség - az uniós válaszadók 58 százaléka, a magyar megkérdezettek 52 százaléka - arra számít, hogy a forrásnak nem, vagy nem igazán lesz hatása személyes vagy szakmai helyzetére.

A felmérés azt mutatja, hogy uniós átlagban a válaszadók 64 százaléka, a magyar válaszadók 65 százaléka szerint

az uniós források tagállamok részére történő kifizetését a várt eredmények elérésétől kell függővé tenni.

Uniós átlagban 22 százalékos, a magyar válaszadók körében 27 százalékos azok aránya, akik szerint az uniós források tagállamoknak történő kifizetését nem szabad a várt eredmények elérésétől függővé tenni.

A felmérésből végezetül kiderült az is, hogy az Európai Bizottság 2022 májusában bemutatott, az orosz energiától való nagyobb függetlenség elérésére létrehozott REPowerEU nevű tervét a megkérdezettek 75, a magyar válaszadók 76 százaléka tartja jónak, míg uniós átlagban 10, Magyarországon 11 százalékban ítélik rossznak.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×