Infostart.hu
eur:
359.8
usd:
309.61
bux:
131460.2
2026. május 21. csütörtök Konstantin
Orbán Viktor miniszterelnök évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Kormányinfó keretében a Karmelita kolostorban 2022. december 21-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Uniós hitelfelvétel: megnéztük, hogyan változott a kormány álláspontja

Magyarország mégis felvesz hitelt a helyreállítási alap keretéből. A kormány korábban kategorikusan elzárkózott ettől a lehetőségtől, de az orosz–ukrán háborút követő energiaválság miatt módosította álláspontját. 

A háború előtt 2021-ben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón még azt mondta, hogy Magyarország nem szorul rá a hitelfelvételre, de ha mégis, akkor sem az Európai Uniótól kér kölcsön.

„A magyar gazdasági növekedésnek, a költségvetési politikának köszönhetően ma a piacokon kedvező feltételek mellett lehet hitelt felvenni” – deklarálta Gulyás Gergely 2021-ben.

Tavaly február 24-én azonban kitört az orosz–ukrán háború, ami addig elképzelhetetlen magasságokban lökte az energiaárakat. Gulyás Gergely ekkor már nem zárta ki az uniós hitelfelvételt, de hangsúlyozta, hogy nem a teljes összeget fogjuk igényelni.

„A vissza nem térítendő támogatást teljes egészében Magyarország fel fogja venni,

a hiteleknél pedig projektalapon egyedi döntés esetén lehetséges felvétel.

2023 végéig bármikor projektalapon a hitel igényelhető és felvehető. Ha Magyarország bármilyen projektet hitelből valósít meg, és ez a hitel rendelkezésre áll és a kamata kedvezőbb, mint más hiteleké, akkor természetesen mi is igénybe tudjuk és igénybe fogjuk venni” – jelezte a kormány álláspontjának változását a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Orbán Viktor miniszterelnök december 21-én a nemzetközi sajtótájékoztató Kormányinfón arról beszélt, hogy szükség lesz nemzetközi hitelfelvételre 2023-ban. Mint mondta, 2021-ben 7 milliárd eurót, 2022-ben 17 milliárdot, 2023-ban 17-20 milliárd eurót fog fizetni az energiáért az ország.

A kérdésre, hogy tárgyalnak-e az IMF-fel határozott nemmel válaszolt. „Az IMF-é a legjobb kamatozású, de legrosszabb politikai feltételű hitel. Aztán jönnek az EU-s pénzek, végül a pénzpiaci pénzek, mert ott nincsenek feltételek, nem mondják meg, hogy járj a füleden, énekelj szopránul” – mondta kormányfő.

A piaci pénzekkel kapcsolatos fejlemény volt, hogy a Varga Mihály január elején bejelentette: Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényeket 4,25 milliárd dollár értékben, a befektetők érdeklődése háromszorosan haladta meg a kínált mennyiséget, több mint 12 milliárd dollárnyi ajánlatot tettek.

  • Az 5 éves dollárkötvényből (amely évi 6,125 százalékos fix kamatot fizet) végül 1,5 milliárd dollárnyit fogadott el a magyar állam és a hozamfelár 240 bázispont lett.
  • A 10 éves dollárkötvényből (amely évi 6,25 százalékos fix kamatot fizet) végül szintén 1,5 milliárd dollárnyi ajánlatot fogadott el az ÁKK és a hozamfelár végül 280 bázispont lett.
  • 30 éves dollárkötvényből (amely évi 6,75 százalékos fix kamatot fizet) végül 1,25 milliárd dollárnyi ajánlatot fogadott el az ÁKK és a hozamfelár végül 325 bázispont lett.

derül ki a Portfolio összeállításából.

A helyreállítási alap hitelének kamatáról a 24.hu azt írja, tagállamok számára elérhetőnél kedvezőbb – de hivatalosan nem meghatározott – feltételek mellett kellene azt törleszteni. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnál kedvezőbb pozícióban lévő nyugati EU-s államok lehetőségeinél is jobb. A Népszava márciusi cikke szerint az uniós helyreállítási hitel kamata 0-0,5 százalék között van, ugyanis az Európai Unió mint hitelfelvevő a magyar államnál sokkal jobb minősítésű.

A gazdasági helyzet rosszabbra fordulásával a kormány végül úgy döntött, hogy a helyreállítási alap hitelkeretének teljes összegét lehívja, vagy legalábbis megteszi ennek érdekében az előkészületeket. Az erről szóló határozat már olvasható a Magyar Közlönyben. Orbán Viktor miniszterelnök az ügyintézéssel Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős minisztert és Lantos Csaba energiaügyi minisztert bízta meg, a hitel jelentős részét ugyanis energetikai fejlesztésekre fordítanák.

Erről Navracsics Tibor beszélt az InfoRádióban.

„Egyrészt a diverzifikációt, az ország energiaellátásának sok lábra állítását szeretnénk elérni, másrészt pedig a lakosságnak is szeretnénk segítséget nyújtani abban, hogy az infrastruktúra megújításával hatékonyabban és könnyebben rá tudjanak csatlakozni a megújuló energiák előállítására és felhasználására. Meglátjuk a részleteket, hogy a bizottsággal mennyire tudjuk egyeztetni az elemeket” – mondta a tárgyalásokkal megbízott területfejlesztési miniszter.

Arról is beszélt, hogy eddig hét, jobbára déli állam élt a hitelfelvétel lehetőségével, mert bár maga a hitel jó, nehézkesen, igen bürokratikus módon lehet csak hozzájutni.

Navracsics Tibor szerint nincs túl sok idő a tárgyalásokra, mert az uniós pénzből finanszírozott projekteknek legkésőbb 2026 nyár végéig működniük kell.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csiki Varga Tamás: Európa katonai fenyegetésnek tekinti Oroszországot, de nem „az ukrán módon”

Csiki Varga Tamás: Európa katonai fenyegetésnek tekinti Oroszországot, de nem „az ukrán módon”

A német katonai vezetés az orosz fenyegetettség miatt egy magas készenlétű haderő azonnali kialakítását sürgeti. Csiki Varga Tamás elemző szerint a németek az éberség fenntartása miatt figyelmeztetnek az orosz katonai veszélyre, de ők sem számolnak egy hagyományos „invázióval” több százezer katona bevetésével, mert azt ma már akár drónokkal is meg lehet akasztani. Úgy véli, inkább provokációk, destabilizáló és egyéb kisebb volumenű műveletek fenyegetnek az oroszok részéről..

Miniszterelnöki időkorlát, kekvák – itt a Tisza-párt első Alaptörvény-módosító javaslata

Benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt. A javaslat korlátozná a miniszterelnöki megbízatás hosszát. Emellett „lépéseket tesz” a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése felé, és azt is rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon.
inforadio
ARÉNA
2026.05.21. csütörtök, 18:00
Bán Teodóra
a Margitszigeti Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója
Súlyos incidens volt egy NATO és egy orosz katonai gép között, Ukrajna ott támadja Oroszországot, ahol a legjobban fáj – Háborús híreink csütörtökön

Súlyos incidens volt egy NATO és egy orosz katonai gép között, Ukrajna ott támadja Oroszországot, ahol a legjobban fáj – Háborús híreink csütörtökön

Orosz vadászgépek veszélyesen megközelítettek egy fegyvertelen brit felderítő repülőgépet a Fekete-tenger felett – közölte a brit védelmi minisztérium. Az incidens során az egyik orosz gép mindössze hat méterre repült el a brit repülőgép orra előtt - írja a Sky News. Az ukrán dróncsapások az elmúlt napokban Közép-Oroszország szinte valamennyi jelentős olajfinomítóját leállásra vagy kapacitáscsökkentésre kényszerítették. Ezt adatok és névtelenséget kérő források is megerősítették. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×