A háború előtt 2021-ben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón még azt mondta, hogy Magyarország nem szorul rá a hitelfelvételre, de ha mégis, akkor sem az Európai Uniótól kér kölcsön.
„A magyar gazdasági növekedésnek, a költségvetési politikának köszönhetően ma a piacokon kedvező feltételek mellett lehet hitelt felvenni” – deklarálta Gulyás Gergely 2021-ben.
Tavaly február 24-én azonban kitört az orosz–ukrán háború, ami addig elképzelhetetlen magasságokban lökte az energiaárakat. Gulyás Gergely ekkor már nem zárta ki az uniós hitelfelvételt, de hangsúlyozta, hogy nem a teljes összeget fogjuk igényelni.
„A vissza nem térítendő támogatást teljes egészében Magyarország fel fogja venni,
a hiteleknél pedig projektalapon egyedi döntés esetén lehetséges felvétel.
2023 végéig bármikor projektalapon a hitel igényelhető és felvehető. Ha Magyarország bármilyen projektet hitelből valósít meg, és ez a hitel rendelkezésre áll és a kamata kedvezőbb, mint más hiteleké, akkor természetesen mi is igénybe tudjuk és igénybe fogjuk venni” – jelezte a kormány álláspontjának változását a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Orbán Viktor miniszterelnök december 21-én a nemzetközi sajtótájékoztató Kormányinfón arról beszélt, hogy szükség lesz nemzetközi hitelfelvételre 2023-ban. Mint mondta, 2021-ben 7 milliárd eurót, 2022-ben 17 milliárdot, 2023-ban 17-20 milliárd eurót fog fizetni az energiáért az ország.
A kérdésre, hogy tárgyalnak-e az IMF-fel határozott nemmel válaszolt. „Az IMF-é a legjobb kamatozású, de legrosszabb politikai feltételű hitel. Aztán jönnek az EU-s pénzek, végül a pénzpiaci pénzek, mert ott nincsenek feltételek, nem mondják meg, hogy járj a füleden, énekelj szopránul” – mondta kormányfő.
A piaci pénzekkel kapcsolatos fejlemény volt, hogy a Varga Mihály január elején bejelentette: Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényeket 4,25 milliárd dollár értékben, a befektetők érdeklődése háromszorosan haladta meg a kínált mennyiséget, több mint 12 milliárd dollárnyi ajánlatot tettek.
- Az 5 éves dollárkötvényből (amely évi 6,125 százalékos fix kamatot fizet) végül 1,5 milliárd dollárnyit fogadott el a magyar állam és a hozamfelár 240 bázispont lett.
- A 10 éves dollárkötvényből (amely évi 6,25 százalékos fix kamatot fizet) végül szintén 1,5 milliárd dollárnyi ajánlatot fogadott el az ÁKK és a hozamfelár végül 280 bázispont lett.
- 30 éves dollárkötvényből (amely évi 6,75 százalékos fix kamatot fizet) végül 1,25 milliárd dollárnyi ajánlatot fogadott el az ÁKK és a hozamfelár végül 325 bázispont lett.
– derül ki a Portfolio összeállításából.
A helyreállítási alap hitelének kamatáról a 24.hu azt írja, tagállamok számára elérhetőnél kedvezőbb – de hivatalosan nem meghatározott – feltételek mellett kellene azt törleszteni. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnál kedvezőbb pozícióban lévő nyugati EU-s államok lehetőségeinél is jobb. A Népszava márciusi cikke szerint az uniós helyreállítási hitel kamata 0-0,5 százalék között van, ugyanis az Európai Unió mint hitelfelvevő a magyar államnál sokkal jobb minősítésű.
A gazdasági helyzet rosszabbra fordulásával a kormány végül úgy döntött, hogy a helyreállítási alap hitelkeretének teljes összegét lehívja, vagy legalábbis megteszi ennek érdekében az előkészületeket. Az erről szóló határozat már olvasható a Magyar Közlönyben. Orbán Viktor miniszterelnök az ügyintézéssel Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős minisztert és Lantos Csaba energiaügyi minisztert bízta meg, a hitel jelentős részét ugyanis energetikai fejlesztésekre fordítanák.
Erről Navracsics Tibor beszélt az InfoRádióban.
„Egyrészt a diverzifikációt, az ország energiaellátásának sok lábra állítását szeretnénk elérni, másrészt pedig a lakosságnak is szeretnénk segítséget nyújtani abban, hogy az infrastruktúra megújításával hatékonyabban és könnyebben rá tudjanak csatlakozni a megújuló energiák előállítására és felhasználására. Meglátjuk a részleteket, hogy a bizottsággal mennyire tudjuk egyeztetni az elemeket” – mondta a tárgyalásokkal megbízott területfejlesztési miniszter.
Arról is beszélt, hogy eddig hét, jobbára déli állam élt a hitelfelvétel lehetőségével, mert bár maga a hitel jó, nehézkesen, igen bürokratikus módon lehet csak hozzájutni.
Navracsics Tibor szerint nincs túl sok idő a tárgyalásokra, mert az uniós pénzből finanszírozott projekteknek legkésőbb 2026 nyár végéig működniük kell.