eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az éjszakai orosz tüzérségi támadásban megsérült épület romjainál dolgoznak mentők a kelet-ukrajnai Harkivi területen fekvő Csuhuiv közelében lévő Kluhino-Baskirivka 2022. december 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Szerhij Kozlov

Felmérés: a magyarok 78 százaléka tartja hasznosnak az uniós tagságot

Az európaiak 93 százaléka aggódik a megélhetési költségek miatt - állapítja meg az Európai Parlament által közzétett Eurobarometer-felmérés. Ugyanakkor az unió támogatottsága továbbra is magas, és a polgárok elvárják, hogy a krízis hatásainak csökkentésére további intézkedéseket dolgozzon ki. Gát Ákos Bence a felmérésből az InfoRádióban azt is kiemelte: a válaszadók 73 százaléka egyetért azzal, hogy az unió támogassa Ukrajnát - ezt a magyarok 59 százaléka osztja.

Az emberek egyértelműen érzik, hogy életszínvonaluk uniós átlagban is romlott az elmúlt évhez képest; az Eurobarometer friss felmérése is kiemeli, hogy az emberek 93 százaléka aggódik az emelkedő megélhetési költségek miatt, rögtön ezt követi további problémaként, hogy 82 százalékuk aggódik a szegénység kockázata miatt.

"A harmadik helyen jelölik meg a klímaváltozást, ezt 81 százalék tartja problémának, és ugyanígy 81 százalék szerint jelentene problémát az ukrajnai háború eszkalációja.

75 százalék pedig nukleáris incidens kockázatától is tart"

– mondta a kutatásról az InfoRádióban Gát Ákos Bence, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója, a Danube Institute Kommunikációs és külkapcsolati vezetője.

Kiemelte még a számok közül, hogy az emberek 73 százaléka ért egyet Ukrajna uniós támogatásával (Magyarországon ez a szám 59 százalék), igaz, a felmérésben együttesen kezelik a szankciók, a humanitárius, a pénzügyi vagy a katonai támogatás kérdését, így ezek külön-külön támogatása nem derül ki a felmérésből.

"A Századvég Alapítvány Európa Projekt kutatásában viszont vannak ilyen számok is:

az európaiak 79 százaléka látja úgy, hogy az energiaválság részben az EU elhibázott energiapolitikájának a következménye.

És a válaszadóknak mindössze egytizede mondja azt, hogy a szankciók Oroszországnak ártanak" – emelte ki.

Az Eurobarometer felmérésében kérdezték azt is, hogy "hasznos-e az uniós tagság", a magyarok 78 százaléka szerint igen, míg az uniós átlag 72 százalék.

"Vannak országok, ahol erre a kérdésre sokkal kevesebben felelnek ilyen pozitívan, Ausztriában 55 százaléknyian válaszoltak igennel. Az újonnan csatlakozott országok között megemlíthetjük Bulgáriát is, ahol a második legalacsonyabb az érték 60 százalékkal, Olaszország száma 61, Franciaországé 63" - fejtette ki Gát Ákos Bence.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×