Infostart.hu
eur:
364.18
usd:
325.42
bux:
145330.02
2026. november 2. hétfő Achilles
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart, miután megbeszélést folytatott a tartományi kormányok vezetőivel a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről Berlinben 2022. február 16-án. A német szövetségi kormány és a tartományi kormányok megállapodása szerint március 20-ig a legtöbb járványügyi korlátozást megszüntetik.
Nyitókép: MTI/EPA/ddp pool/Andreas Gora

Bajban a német kormánykoalíció, lejtmenetben a népszerűsége

Nincs irigylésre méltó helyzetben Olaf Scholz. A hárompárti koalíció támogatottsága rohamosan csökken, ami csak részben magyarázható az energiaválsággal. Súlyos nehézségekkel küzd az egészségügy, a hadsereg, a Bundeswehr dolgát a fegyver- és lőszerhiány mellett a NATO-kötelezettségek teljesítésének kudarcai is nehezítik, legutóbb pedig a pénzügyminiszterrel szemben merült fel a korrupció gyanúja.

Ha Németországban most vasárnap választanának, a 2021 decemberében hivatalba lépett kormánykoalíció immár elveszítené többségét a Bundestagban. A Bild című lap megbízásából az Insa közvélemény-kutató intézet által végzett felmérésből kitűnt, hogy az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és az FDP-ből álló "trió" mindössze 45 százalékot szerezne.

Ami az egyes parlamenti pártok támogatottságát illeti, az első helyen 27 százalékkal a keresztény pártok szövetsége, a CDU/CSU áll. A tavalyi győztes szociáldemokrata párt, Olaf Scholz kancellár pártja a második, 20 százalékkal, megelőzve a 17,5 százalékos Zöldeket. A CDU/CSU-tól jobbra álló, radikális AfD 15 százalékot szerezne, míg a koalíció legkisebb pártja, az idei tartományi választásokon felettébb gyengén szereplő liberális FDP 7,5 százalékot. Bejutna még a parlamentbe a Baloldal Pártja (Die Linke) is, amely egy hajszállal lépné át az 5 százalékos küszöböt.

Ami az egyes politikusok népszerűségi rangsorát illeti, továbbra is Annalena Baerbock zöld párti külügyminiszter, a párt társelnöke áll az első helyen holtversenyben Markus Söder bajor miniszterelnökkel, a CSU elnökével és Sarah Wagenknechttel, a Baloldal Pártjának politikusával, akit épp kizárni készülnek a pártból.

A legnagyobb meglepetés, hogy

a lista utolsó helyén Christine Lambrecht szociáldemokrata védelmi miniszter áll.

Tekintélyét a közelmúltban jelentős mértékben aláásta, hogy egy, a közelmúltban tartott hadgyakorlaton az elit harci járműnek tartott Puma páncélosok közül egyszerre tizennyolc hibásodott meg. A miniszter mindezt egy felettébb szerencsétlen szilveszteri videointerjúval fűszerezte meg, melynek során petárdák robbanása közepette igyekezett köszönetet mondani a hadsereg katonáinak.

A szociáldemokrata politikust még a radikális jobboldali AfD társelnökei is megelőzik. Ennyire népszerűtlen még egyetlen védelmi miniszter sem volt az elmúlt évtizedekben Németországban.

A párttársánál nem sokkal kedveltebb az ugyancsak szociáldemokrata Nancy Faeser belügyminiszter sem, aki mindenekelőtt az ukrajnai menekültek befogadásával kapcsolatos országos gondokkal küszködik.

Nem könnyíti meg a szociáldemokrata kancellár dolgát a legkisebb koalíciós párt, az FDP támogatottságának rohamos csökkenése sem.

Az elmúlt hónapok tartományi kudarca után a liberális párt most a koalíción belüli arculatának erősítésével igyekszik támogatottságát növelni, egyelőre felettébb kevés sikerrel. Mindezt aligha segíti elő, hogy az elmúlt napokban a korrupció gyanúja merült fel a pártelnök, egyben pénzügyminiszter Christian Lindnerrel szemben.

A berlini ügyészség mentelmi jogának felfüggesztését mérlegeli a politikus korábbi ingatlanvásárlásával kapcsolatosan. Lindner még hivatalba lépése előtt a berlini Steglitz-Zehlendorf kerület Nikolasse nevű előkelő negyedében vásárolt családi házat egy karlsruhei központú magánbank hiteléből. Majd már pénzügyminiszterként tavaly újabb hitelt vett fel, előbb azonban egy hivatalos miniszteri köszöntőben agyba-főbe dicsérte az épp százéves bankot.

Christian Lindner cáfolja, hogy bármilyen törvénytelenséget követett volna el. A két koalíciós partner, az SPD és a Zöldek Pártja kiállt mellette, pártjának politikusai pedig a berlini ügyészséget támadják. Az ügy azonban még távolról sem zárult le.

Viszonylag változatlan Olaf Scholz kancellár népszerűsége. A legutóbbi felmérések szerint a szociáldemokrata kancellár az ötödik-hatodik helyen áll. A közelmúltban még a koalíciós partnerek is bírálták őt az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatos habozások miatt.

Noha a pártok népszerűségi listáját a konzervatív CDU/CSU szövetsége vezeti, továbbra sem növekszik a legnagyobb ellenzéki párt, a CDU elnökének, Friedrich Merznek a támogatottsága. Jóval népszerűbb Merznél a CSU elnöke, Markus Söder, de Olaf Scholz kancellár is.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump nem lehet nyugodt, kedden félidős választások lesznek

Donald Trump nem lehet nyugodt, kedden félidős választások lesznek

Egy új felmérés szerint 7 fontos amerikai szövetségi államban a demokrata jelöltek több voksra számíthatnak a keddi félidős választásokon, mint a republikánusok. Mindez azért lényeges, mert Donald Trump elnök számára valósággá válhat, hogy a törvényhozás mindkét házában az ellenfelei lesznek többségben.

Szovjetunió, puhatestűzés – Magyar Péter napirend előtti viszonválasza

A kormányfő kifogásolta, hogy az elmúlt 20 évben miért nem ment át a parlamenten az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A Mi Hazánk vezetője szerinte belehazudik az emberek szemébe, a 2027-es költségvetésről viszont újra részletesebben beszélt.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Erősödött a forint, 364 körül járt az euró hétfőn

Erősödött a forint, 364 körül járt az euró hétfőn

Széles körben erősödött hétfőn a forint, amiből csak késő este adott vissza egy keveset: az euró 364 felett, a dollár 324 és 325 között járt nap közben, és a magyar deviza a lengyel zlotyval, valamint a cseh koronával szemben is feljebb araszolt. A piaci figyelem középpontjába a zloty került, amely a mélyülő lengyel belpolitikai válság hatására hároméves mélypontra gyengült az euróval szemben. Az olajárak esése ugyanakkor a nyersolajimportra szoruló országok, köztük India, Dél-Afrika és Magyarország devizáinak kedvezett; az árupiaci enyhülést az a hír váltotta ki, hogy Donald Trump amerikai elnök hajlandó több időt adni az Iránnal folytatott diplomáciai rendezésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×