eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatót tart, miután megbeszélést folytatott a tartományi kormányok vezetőivel a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről Berlinben 2022. február 16-án. A német szövetségi kormány és a tartományi kormányok megállapodása szerint március 20-ig a legtöbb járványügyi korlátozást megszüntetik.
Nyitókép: MTI/EPA/ddp pool/Andreas Gora

Bajban a német kormánykoalíció, lejtmenetben a népszerűsége

Nincs irigylésre méltó helyzetben Olaf Scholz. A hárompárti koalíció támogatottsága rohamosan csökken, ami csak részben magyarázható az energiaválsággal. Súlyos nehézségekkel küzd az egészségügy, a hadsereg, a Bundeswehr dolgát a fegyver- és lőszerhiány mellett a NATO-kötelezettségek teljesítésének kudarcai is nehezítik, legutóbb pedig a pénzügyminiszterrel szemben merült fel a korrupció gyanúja.

Ha Németországban most vasárnap választanának, a 2021 decemberében hivatalba lépett kormánykoalíció immár elveszítené többségét a Bundestagban. A Bild című lap megbízásából az Insa közvélemény-kutató intézet által végzett felmérésből kitűnt, hogy az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és az FDP-ből álló "trió" mindössze 45 százalékot szerezne.

Ami az egyes parlamenti pártok támogatottságát illeti, az első helyen 27 százalékkal a keresztény pártok szövetsége, a CDU/CSU áll. A tavalyi győztes szociáldemokrata párt, Olaf Scholz kancellár pártja a második, 20 százalékkal, megelőzve a 17,5 százalékos Zöldeket. A CDU/CSU-tól jobbra álló, radikális AfD 15 százalékot szerezne, míg a koalíció legkisebb pártja, az idei tartományi választásokon felettébb gyengén szereplő liberális FDP 7,5 százalékot. Bejutna még a parlamentbe a Baloldal Pártja (Die Linke) is, amely egy hajszállal lépné át az 5 százalékos küszöböt.

Ami az egyes politikusok népszerűségi rangsorát illeti, továbbra is Annalena Baerbock zöld párti külügyminiszter, a párt társelnöke áll az első helyen holtversenyben Markus Söder bajor miniszterelnökkel, a CSU elnökével és Sarah Wagenknechttel, a Baloldal Pártjának politikusával, akit épp kizárni készülnek a pártból.

A legnagyobb meglepetés, hogy

a lista utolsó helyén Christine Lambrecht szociáldemokrata védelmi miniszter áll.

Tekintélyét a közelmúltban jelentős mértékben aláásta, hogy egy, a közelmúltban tartott hadgyakorlaton az elit harci járműnek tartott Puma páncélosok közül egyszerre tizennyolc hibásodott meg. A miniszter mindezt egy felettébb szerencsétlen szilveszteri videointerjúval fűszerezte meg, melynek során petárdák robbanása közepette igyekezett köszönetet mondani a hadsereg katonáinak.

A szociáldemokrata politikust még a radikális jobboldali AfD társelnökei is megelőzik. Ennyire népszerűtlen még egyetlen védelmi miniszter sem volt az elmúlt évtizedekben Németországban.

A párttársánál nem sokkal kedveltebb az ugyancsak szociáldemokrata Nancy Faeser belügyminiszter sem, aki mindenekelőtt az ukrajnai menekültek befogadásával kapcsolatos országos gondokkal küszködik.

Nem könnyíti meg a szociáldemokrata kancellár dolgát a legkisebb koalíciós párt, az FDP támogatottságának rohamos csökkenése sem.

Az elmúlt hónapok tartományi kudarca után a liberális párt most a koalíción belüli arculatának erősítésével igyekszik támogatottságát növelni, egyelőre felettébb kevés sikerrel. Mindezt aligha segíti elő, hogy az elmúlt napokban a korrupció gyanúja merült fel a pártelnök, egyben pénzügyminiszter Christian Lindnerrel szemben.

A berlini ügyészség mentelmi jogának felfüggesztését mérlegeli a politikus korábbi ingatlanvásárlásával kapcsolatosan. Lindner még hivatalba lépése előtt a berlini Steglitz-Zehlendorf kerület Nikolasse nevű előkelő negyedében vásárolt családi házat egy karlsruhei központú magánbank hiteléből. Majd már pénzügyminiszterként tavaly újabb hitelt vett fel, előbb azonban egy hivatalos miniszteri köszöntőben agyba-főbe dicsérte az épp százéves bankot.

Christian Lindner cáfolja, hogy bármilyen törvénytelenséget követett volna el. A két koalíciós partner, az SPD és a Zöldek Pártja kiállt mellette, pártjának politikusai pedig a berlini ügyészséget támadják. Az ügy azonban még távolról sem zárult le.

Viszonylag változatlan Olaf Scholz kancellár népszerűsége. A legutóbbi felmérések szerint a szociáldemokrata kancellár az ötödik-hatodik helyen áll. A közelmúltban még a koalíciós partnerek is bírálták őt az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatos habozások miatt.

Noha a pártok népszerűségi listáját a konzervatív CDU/CSU szövetsége vezeti, továbbra sem növekszik a legnagyobb ellenzéki párt, a CDU elnökének, Friedrich Merznek a támogatottsága. Jóval népszerűbb Merznél a CSU elnöke, Markus Söder, de Olaf Scholz kancellár is.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×